|
|
A maratóni csata 2500 éve
Idén szeptemberben volt a maratóni csata 2500. évfordulója. Ebből az alkalomból az AIMS hírlevelében megjelent egy leírás a csatáról és a maratoni futásról, melynek magyar fordítását most közöljük.
"A maraton, ahogy azt ma ismerjük, alig több mint 100 éves. A verseny "ihletője" a maratóni csata volt, melyet 2500 évvel ezelőtt vívtak, a Krisztus előtti 490. év szeptemberében. Az ütközet évfordulóját ünnepeljük 2010-ben, és erről emlékeznek meg hivatalosan is októberben, amikor egyúttal sor kerül az athéni Klasszikus Maratonra és az AIMS 18., Athénban megrendezett világkongresszusára.
Eredetileg semmilyen, a maratonhoz fogható verseny nem létezett az ókori olimpiai játékok között, melyek Kr.e. 776-261-ig tartottak. A leghosszabb akkori verseny 5 kilométernél is rövidebb volt. A maratoni futást 1896-ban vették fel a modern olimpiai programba, ahol azóta is központi szerepet játszik. E mellett számtalan városban rendezik meg világszerte egyszerűen azért, mert képzeletet megindító népszerűsége a 2500 évvel ezelőtti Maraton-legendából ered.
Kr.e. 490-ben a perzsa hadsereg, mely a kor legnagyobb birodalmi haderege volt, összekovácsolódott egy becslések szerint 150.000 főt számláló haderőbe. Ez a sereg Athén városállamát akarta megbüntetni azért, mert részt vett a Kr. e. 499-493-ig tartó és az abszolutista perzsa uralom ellen irányuló ión felkelésben.
A Datisz és Artaphrenész tábornokok által vezetett sereg a Maratóni-öbölből indította a csapást. Az athéni haderő 10.000 polgári katonából és mintegy 1000, Plataiából érkező katonából állt, élükön Miltiádész tábornokkal. A két erő az Athéntól északra fekvő Maratón nevű apró faluhoz közel találkozott egymással Kr. e. 490 szeptemberében. A perzsa hadsereg az akkori idők legnagyobb haderejét képviselte, így ők tűnhettek a csata győztesének.
A hatalmas túlerő ellenére az athéniak keményen harcoltak és megnyerték a maratóni csatát. A történelem a következő áldozatokat jegyezte fel: 192 athéni, 11 plataiai és 6400 perzsa katona. A 192 athénit egy közös sírba temették Maratón falu közelében, ezt a helyet manapság a maratóni sírként ismerjük. Ez a csata az ókori Görögországban a nép történelmének egyik legbüszkébb pillanatát jelentette. Az egyesült athéni és plataiai erők először győzték le támogatás nélkül a perzsákat szárazföldi csatában. A győzelem felruházta az athéniakat a sorsukba vetett hittel és erővel, hogy kibírják az elkövetkezendő három évszázadot. Ez az időszak alapozta meg a nyugati civilizációt. Azt mondják, hogy az athéniak veresége ebben a csatában könnyen megváltoztathatta volna a történelem menetét, ám így egy maroknyi ember mentette meg a klasszikus civilizációt, hogy az majdan sokak öröksége lehessen.
Bár az írások nem említik a nevét, a legenda szerint egy bátor athéni, akit Pheidippidésznek hívtak, s aki korábban Spártáig futott hogy katonai erősítést hozzon, 40 kilométert tett meg a maratóni csatatértől Athénig, hogy hírt vigyen a görög győzelemről. "Nenikékamen!" ("Mi vagyunk a győztesek!") vagy "Niki!" ("Győztünk!") mondta, majd összeesett a kimerültségtől és meghalt. Feltételezések szerint Pheidippidészy a csatában is részt vett.
Ez a történet képezi a maratoni futás alapját: Pheidippidész futása Maratóntól Athénig."
