Tóth Tamás: Saját magammal versenyzek

 

A balassagyarmati Tóth Tamás rendszeres résztvevője a BSI szezonzáró futóeseményének. Ugyan még egyben nem futott le maratont, de három részletben megteszi a 42 kilométert a 7. Intersport Balaton Maraton és Félmaratonon.

- Ha jól tudjuk, nem először indulsz a siófoki futószezonzárón.

- Ez lesz már a negyedik indulásom a Balaton Maratonon. Azért járok vissza évről évre, mert nagyon megfogott a hangulata. Néha hideg van, néha jó az idő, meg eleve a helyszín miatt. Nekem az, hogy vízpart, Balaton, tó, mindig különleges dolgot jelent, egyszerűen jól érzem magam ott.

- Mit kell tudnunk a futómúltadról?

- Olyan sok mindent nem, hobbifutó vagyok. Ha sikerül felkészülnöm egy versenyre, akkor azon elindulok. A testalkatom sem olyan, hogy fú, milyen eredményeket érjek el. A nagybátyám vett rá olyan 2004 környékén, ő előtte is járt BSI-rendezvényekre, aztán mondta: "Gyere el velem egyszer!". Azóta együtt megyünk. Megvannak a fix versenyek, amelyeken indulunk évről évre. Szeretnék majd egyszer maratont is futni, de egyfelől még nem sikerült rá felkészülnöm, másfelől úgy érzem, még nem értem meg rá. Próbálkozom a harminc kilométerekkel, kisebb-nagyobb sikerrel, majd meglátjuk mikor fog összejönni a maratoni táv lefutása.

- Együtt is készültök fel?

- Mivel magam Balassagyarmaton élek, ő pedig Kistarcsán, így fizikailag nem tudunk együtt edzeni. Meg szoktuk beszélni persze, hogy ki hogyan halad, de közös edzéstervünk sincs. Sőt, igazából nekem egyáltalán nincs edzéstervem, mondhatni ösztönből edzek, mindig csak annyit futok, amennyi jólesik, de minimum egy félórát. Ha jól összejön, akkor egy héten háromszor-négyszer is ki tudok menni, ha nem, és van olyan is, akkor egy héten egyáltalán nem futok.

- Mit vársz az idei Balaton Maratontól?

- Nagyon nagy várakozással vagyok a mostani Balaton Maraton iránt, mert idén sajnos mind a nemzetközi félmaraton, mind a nemzetközi maraton kimaradt nálam különböző okokból. Úgyhogy nagyon várom. Persze ez nem azt jelenti, hogy szét akarom szedni a mezőnyt. Saját magammal versenyzek, végig akarom csinálni, ez a legfontosabb. A másik, hogy jó lenne két órán belül megcsinálni a félmaratoni részt, rég futottam ekkora távot így egyszerre. Más futóbarátaim mellett a nagybátyám is biztos ott lesz, ő épp ma reggel hívott, hogy megvan a szállás, le van minden foglalva. Innentől már csak rajtam múlik, mire leszek képes.