Futás a futás szeretetéért

 

Férjem és gyermekeim is szeretnek futni, de el sem tudják képzelni, hogyan lehet labda nélkül - írta körbe a család sportolási szokásait Györök Józsefné. A pusztaszabolcsi futó elmondása szerint tíz éve megszállottja a futásnak, és ha két nap kimarad, máris hiányzik neki a mozgás. Idén benevezett a 14. Kékes Csúcsfutásra.

- Mi alapján esett a választás a Kékes Csúcsfutásra?

- Még sosem neveztem erre a versenyre, azonban a helyi futószakosztályban van egy hagyomány, ami szerint minden évben kiválasztunk egy versenyt, és arra csapatostul nevezünk. Tavaly a Nike Budpest Nemzetközi Félmaratonon voltunk, idén pedig a Kékes Csúcsfutást választottuk. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a csapatból senki se indult volna korábban ezen a megmérettetésen. Sőt! Éppen a személyes élménybeszámolók alapján választunk évről évre új kihívást magunknak. Beregszászi Feri futótársam például már többször is felfutott a csúcsra.

- És mit mesélt erről a versenyről? Mire hívta fel a figyelmeteket?

- Mint mondta, megszenvedte ugyan a távot, azonban a célba érkezése pillanata kárpótolta mindenért. Azzal az adrenalin- és sikerélménnyel, amit akkor érzett, állítása szerint nekünk is meg kell ismerkednünk. Természetesen az edzéseket is módosítottuk a Kékes Csúcsfutás miatt, nem messze található tőlünk egy Bence nevű hegy, ami a Kékeshez képest inkább dombocska, de több a semminél. Emellett a sportpályán található egy nagyobb tribün is, így oda szoktunk fel és lelépcsőzni, majd vissza. Miután mindenki dolgozik, ezért nehéz egyeztetni, de a hétfői edzéseken azért négyen-öten biztosan össze szoktunk jönni.

- Mennyi időt fordítasz a futásra? És hogyan viseli mindezt a családod?

- Sokat. Ha már két nap kimarad, akkor rettenetesen tud hiányozni. Szerencsére ők is sportolnak, így megértik a viszonyomat a futáshoz. Helyi versenyekre a férjem is elkísér, a Kékes Csúcsfutás időpontjában azonban focimeccse lesz. A futást semmiképpen sem szeretném feladni. Nehéz szavakba önteni, azokat az érzéseket, amiért ennyire megfogott. Számos barátságot köszönhetek neki, az összetartozás érzését, és hogy mindig ki tudok tűzni magam elé újabb és újabb célokat.

- Mióta szerves része az életednek a futás?

- Varga Annamária barátnőmmel körülbelül tíz éve döntöttünk úgy, hogy az aerobic mellett kipróbáljuk magunkat a futásban is. Első alkalommal hat kört futottunk a sportpályán, majd fokozatosan emeltük a penzumot. Az a legjobb bennünk, hogy képesek vagyunk még sok év után is inspirálni egymást. A tempónk nagyjából ugyanaz, így ha bármelyikünk is lankadna, ott a másik, aki segít. Nem az eredményért futunk; örülünk persze, ha javítunk egy perceket az időnkből, de elsősorban a futás szeretete vezérel minket.