Művészek a színen a Városligetben

 

A 21. Coca-Cola Testébresztő Női Futógála VIP sátra felér majd egy színházi társalgóval, operaénekesek, táncosok és színészek is indulnak a versenyen. Közülük Andrádi Zsanett régebben bolondnak hitte a futókat.


A művészek világában is egyre népszerűbb a futás, sőt többen és többen érzik úgy, hogy nem elégszenek meg a magányos futással, indulnak versenyeken is. A vasárnapi 21. Coca-Cola Testébresztő Női Futógála VIP sátra is felér majd egy színházi társalgóval, megfordul ott az Operaházból Gémesi Gabriella (brácsaművész) és Fahidi Patrícia (hegedű szólamvezető), akik a 10 km-t választották.

Az operaénekes Zavaros Eszter és a színművész Kovács Patrícia az 5 km legyőzésével lesz elfoglalva. Ebben társuk lesz Juratsek Julianna (címzetes karakter magántáncos) is. Miként ezen a távon indul Barcza-Tóth Tímea, a Duna Művészegyüttes táncosa is. A futás gátakat nem ismerő terjedését mutatja az indulásuk, hiszen a lábukat oly annyira féltő táncosok eddig nem neveztek.

A Pesti Magyar Színház váltóval is indul, benne a Van, aki forrón szereti főszereplője, Andrádi Zsanett, a Pesti Magyar Színiakadémia végzőse Farkas Nóra, és magyar színházak körében először itt bevezetett audionarrációs program vezetője Tóth Cecília.

Andrádi Zsanett (a fenti képen) egyéniben is nevezett, a 10 km-t futja: "Az igazság az, hogy kiskoromban gyűlöltem futni, azt gondoltam, hogy akik ezt csinálják, azok mind bolondok. Felnőttként se változott a véleményem. Aztán - egy kisebb magánéleti zűr után - egyik reggel úgy ébredtem, hogy igen, én most kimegyek a Margitszigetre. Futottam egy fél kört - hát majd belehaltam! Annyira dühös lettem magamra, hogy még ennyit nem tudok lefutni, hogy elmentem másnap is, majd harmadnapra végre lefutottam a teljes kört.

Ekkor rájöttem, hogy ez "baromi" jó dolog, és egyre inkább érdekelt az az érzés, amikor az ember tényleg csak kikapcsolódni akar, átgondolni a dolgait, amikor érzi, hogy már automatikusan viszi a lába, és nem kell azon agyalni, hogy hogyan kapok levegőt, mit csinálok. Remélem, hogy ez az érzés elkísér egy életen át, mert ebből szerelem lett. Lehet, hogy nevetséges, de tavaly az első versenyemen, a rajtnál bizony elsírtam magam. Óriási eufória volt, ahogy ismeretlenek egymásra mosolyogtunk, láthatatlanul egymásba kapaszkodtunk, azt a hangulatot, azt a szeretetáradatot egyszerűen nem lehet máshol megélni, csak ezeken a versenyeken."

- Az alkotói munkájához mit tesz hozzá a futás?

- Rengeteget! Ha nem tudok lemenni futni, akkor nem vagyok képes a színpadon sem úgy teljesíteni, ahogy kell, mert ez a fajta kikapcsolódás egyben kiváló stressz levezetés is. Fizikai értelemben is sok minden változik, ha az ember elkezd rendszeresen mozogni, ezt észreveszem a tüdőkapacitásomon, és akkor is, amikor a színpad mögött sprintelgetek, hogy gyorsan át tudjak öltözni - s már nem halok meg ettől, nem lihegek annyit. Nekem a futás leginkább azért fontos, hogy nap mint nap legyőzzem magamat.

- A futásban segíti valamilyen kabala?

- Talán a baseball-sapim, a nélkül egy métert se, azt szeretem, ha a fejemen van.


dd