A fehérjék

A fehérjék fontos biológiai szerepét jellemzi, hogy minden sejtben lejátszódó folyamatban részt vesznek. Számos fehérje enzimaktivitást mutat, azaz valamilyen biokémiai folyamat katalizátoraként segítik elő a sejt életben maradását. Fehérjék rendelkezhetnek stabilizáló, szerkezeti funkcióval is: sejt alakjának kialakítása, sejten belüli transzportfolyamatok lebonyolítása, mozgatás. Más fehérjék a sejt és környezete közötti információ áramlás megvalósítása révén teszik lehetővé, hogy a sejt érzékelni tudja, és reagálni tudjon a külvilág ingereire.

Testünk lényegében vízből és fehérjéből áll. Csontjaink és izületeink, enzimjeink és hormonjaink, izmaink és vérünk is fehérjéből épül fel. Egyedül az immunrendszer 1,5 kilogramm tiszta fehérje. A fehérje a legfontosabb alaptápanyagunk. Építőkő, amiből az élet, a kedv és a teljesítmény felépül. Hiányára a szervezet rögtön negatív reakciókkal jelez. Naponta kell pótolnunk. Szervezetünknek feltétlenül szükséges a hormonok előállításához, az immunrendszer karbantartásához, az izmok építéséhez, a sejtek regenerációjához.

Az átlag ember fehérjeszintje alacsony , aminek következménye: törékeny csontok, gyenge izmok, kevés élénkpiros, oxigént szállító vér, rossz immunrendszer, labilis psziché. Ezzel szemben a magas vérfehérje-szinttel rendelkező emberek az élet bajnokai. Semmi sem képes legyűrni őket!

A protein viszonylag "kis fűtőanyagnak" számít edzés közben - hiszen akkor a szénhidrát hajt minket előre. A protein csak 10%-át képes pótolni a teljes energiaveszteségnek, és inkább a glükóztermelés, szőlőcukor-képzés alapját képezi a testben.

A testben található fehérjeállomány gondoskodik a testszövet fő struktúrájáról, főleg az izmokban található aktinekről és miozinekről, amelyek fontos összetevői a hormonoknak, a sejtes enzimeknek és a géneknek. Minden ilyen struktúrában a fehérje kiemelt szereppel bír. Ahhoz, hogy ez normális szinten maradjon és működőképes legyen, oda kell figyelni a proteinbevitelre.

A fehérjéket az aminosavak építik fel, melyek táplálkozásbiológiai szempontból a következőképpen lehet csoportosítani:

- esszenciális aminosavak, amelyeket a szervezet nem tud szintetizálni (valin, leucin, izoleucin, fenilalanin, triptofán, metionin, treonin, lizin) - így ezeket táplálék-kiegészítőkkel tudjuk a szervezetbe juttatni

- félig esszenciális aminosavak, amelyeket egy másik esszenciális aminosavból tud előállítani a szervezet (cisztein, tirozin)

- nem esszenciális aminosavak, amelyet a szervezet a megfelelő szerves vegyület ellátás esetén korlátlanul elő tud állítani (arginin, glicin, alalnin, prolin, szerin, aszparagin, glutamin, aszparaginsav, glutaminsav, hisztidin).

A stresszel járó folyamatok, mint például a fizikai tréning, a betegség, a műtét oda vezethet, hogy megemeli vagy felborítja a normális fehérjearányt a szervezetben. Az atléták esetében ez a megnövekedett ráta zavart okozhat, főleg ha az edzés alatt elhasznált szénhidrátmennyiséget meghaladja. Fontos tehát, hogy rendszeres sportolás esetén odafigyeljünk a megfelelő táplálkozásra, és minden fontos tápanyagból elegendőt juttassunk a szervezetünkbe, így könnyebben tudunk jó teljesítményt nyújtani az edzéseken. A tudatos táplálkozás mellett azonban tartsuk szem előtt azt is, hogy az edzés és a pihenés aránya is megfelelő legyen - így maradhatunk kiegyensúlyozottak.

"Az egyetlen étrendi szabály, ami számomra betartható, hogy előre eltervezem, mikor mit fogok enni. Természetesen ehhez tudnom kell, mire van szüksége a szervezetemnek, és hogy ez jó-e nekem. A lényeg, hogy olyan táplálékot egyek, amit szeretek, és aminek elfogyasztása nem okoz lelkiismeret-furdalást." Arthur Newton, maratoni futó