Maratoni futás az olimpiákon

A legenda szerint a marathóni csata után Pheidippidész, a görög harcos és hírvivő, futva vitte a perzsák feletti győzelem hírét Athénba (Kr.e. 490), ahol csak ennyit mondott: Nenikékamen, azaz győztünk, majd a kimerültségtől holtan összeesett. Ennek az emlékére futunk ma a világon mindenütt maratonokat.

Robert Browning 1879-ben verset írt Pheidippidészről, s a vers olyan nagy hatással volt Pierre de Coubertin-re és barátjára az olimpiai eszme lelkes hívére, Michel Bréalra a francia akadémikusra, hogy beiktatták a maratont a versenyszámok közé.

Az utolsó versszak eredetiben:

Unforeseeing one! Yes, he fought on the Marathon day: So, when Persia was dust, all cried To Akropolis Run, Pheidippides, one race more! the meed is thy due! Athens is saved, thank Pan, go shout! He flung down his shield, Ran like fire once more: and the space twixt the Fennel-field deg. And Athens was stubble again, a field which a fire runs through, Till in he broke: Rejoice, we conquer! Like wine thro' clay, Joy in his blood bursting his heart, he died - the bliss! So, to this day, when friend meets friend, the word of salute Is still Rejoice! - his word which brought rejoicing indeed. So is Pheidippides happy forever, - the noble strong man Who could race like a god, bear the face of a god, whom a god loved so well, He saw the land saved he had helped to save, and was suffered to tell Such tidings, yet never decline, but, gloriously as he began, So to end gloriously - once to shout, thereafter be mute: "Athens is saved!" - Pheidippides dies in the shout for his meed.

A maratoni futás a nyári olimpiai játékok atlétikaversenyein eddig minden alkalommal a program része volt. A maratoni futás - 1921-ig többször kisebb mértékben változott - távja a Marathón és Athén között lévő nagyjából negyven kilométeres távnak felel meg. Bár a történet hitelességével kapcsolatban jogos kételyek merültek fel, a maratoni futás az újkori atlétikaversenyek és az újkori nyári olimpiák kedvelt műsorszámává vált.

Érdekességek a versenyszám történetéből

Louis Spiridon, a maratoni futás első olimpiai bajnokaLouis Spiridon, a maratoni futás első olimpiai bajnokaAz eddig lezajlott huszonöt verseny - különösen a kezdeti időszakban, amikor az atléták még nem a mai korszerű módszerekkel készültek a versenyekre - bővelkedett drámai jelenetekben. Az első versenyt a görög Louis Spiridon, huszonöt éves postaküldönc nyerte, akit nemzeti hősként ünnepeltek és élete végéig köztiszteletben állt. A verseny után kiderült, hogy a harmadik helyen célba érkezett görög Belokas Spiridon a táv egy részét szekéren tette meg, ezért a görög versenyzőt kizárták és a távot egyedüli külföldiként végigfutó magyar Kellner Gyulát tették meg bronzérmesnek. Máig ez Magyarország egyetlen olimpiai érme ebben a versenyszámban. A verseny előtt Georgiosz Averoff, az olimpia egyik fő támogatója, a Herodes Atticus-stadion újjáépíttetője a győztesnek - ha az görög versenyző lesz - leánya kezét és hatalmas hozományt ígért. Ígéretének beváltására nem volt szükség, mert Louis Spiridon győzelmekor már családos ember volt.

1900-ban a versenytáv 40 260 méter volt, 1904-ben ismét negyven kilométer. A csalási kísérlet az 1904. évi olimpián megismétlődött, a lelkesen ünnepelt első helyen célba érkező amerikai futóról kiderült, hogy a táv nagy részét gépkocsival tette meg.

Dorando Pietri célba érkezése az 1908. évi olimpián. A diszkvalifikált olasz versenyző másnap az angol királyi családtól fájdalomdíjként egy aranyserleget kapottDorando Pietri célba érkezése az 1908. évi olimpián. A diszkvalifikált olasz versenyző másnap az angol királyi családtól fájdalomdíjként egy aranyserleget kapottAz 1908. évi londoni olimpián a versenytávot 42 kilométerre növelték, mert ennyi volt a távolság a a Windsor kastély és a White-City Stadion között. Ezt a távolságot még meg kellett növelni, mert a királyi család nehezményezte, hogy a futók nem a királyi díszpáholy előtt érnek célba, így a versenytáv 42 195 méter lett. A versenyen az olasz Dorando Pietri ért először a stadionba, de annyira kimerülten, hogy többször is összesett és a cél előtt néhány tíz méterrel már nem tudott felkelni. Mivel közben egy amerikai futó is feltűnt a stadion bejáratánál, honfitársai lábra segítették az olasz versenyzőt és némi rendezői segédlettel valósággal átvonszolták a célon. Pietrit végül külső segítség  John Hayes, az 1908-as londoni olimpia győztese és a versenyszám első hivatalos világcsúcstartója John Hayes, az 1908-as londoni olimpia győztese és a versenyszám első hivatalos világcsúcstartójaigénybevétele miatt diszkvalifikálták és az egyesült államokbeli John Hayest nyilvánították bajnoknak.

Az 1912. évi olimpián a maratoni futás halálos áldozatot is követelt, a portugál Francisco Lázaro futás közben napszúrást kapott és másnap meghalt. Ezen az olimpián nyert a versenyszámban először afrikai ország sportolója.

1921-ben a Nemzetközi Atlétikai Szövetség a versenytávot 42 195 méterben rögzítette, és az 1924. évi olimpia versenyét már ezen a távon rendezték. A párizsi olimpia maratoni versenyére nézőként ellátogató cseh Vojtech Bukovskot annyira magával ragadta a verseny hangulata, hogy hazatérve 1924 októberében megszervezte az első, s ezzel Európában a legrégebbi - kassai maratont.

Az első dél-amerikai győzelem 1932-ben, az első ázsiai győzelem 1936-ban született. Az 1936. évi olimpián a koreai Sohn Kee-chung nyert, de mivel országa ekkor japán megszállás alatt állt, japán szinekben. Az aranyérmet a források egy része Korea aranyérmeként tünteti fel, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azonban máig japán aranyéremként tartja nyilván.

Az 1948. évi londoni olimpián az 1908. évihez hasonló jelenet játszódott le: a belga Étienne Gailly érkezett elsőként a stadionba, de annyira kimerülten, hogy a végül győztes argentin futó több mint negyven másodperccel megelőzte, és Gailly végül bronzérmet nyert.

Az 50-es évek legendás cseh futója, Emil Zatopek az 1952. évi olimpián úgy nyerte olimpiai csúccsal a maratoni futást, hogy előtte ezen a távon nagy nemzetközi versenyen még nem indult. A magyar Dobronyi József Zatopek mögött alig több, mint három perccel lemaradva, a hetedik helyen végzett.

1956-ban az esélytelennek tartott francia Alain Mimoun győzött, aki akkor már harminchat éves volt.

Abebe Bikila, a versenyszám első kétszeres olimpiai bajnokaAbebe Bikila, a versenyszám első kétszeres olimpiai bajnoka1960-ban, a római olimpián a rajtnál még teljesen ismeretlen etióp Abebe Bikila érkezett - mezítláb futva - elsőként a stadionba és nyerte meg a versenyt új világcsúccsal. Bikilának a játékok történetében elsőként a duplázás is sikerült, az 1964. évi olimpián ismét világrekorddal tudott győzni. A bajnoki cím megvédése rajta kívül csak az NDK-beli Waldemar Cierpinskinek sikerült, aki 1976-ban és 1980-ban is győzni tudott. Cierpinski 1976-ban az olimpiák történetében elsőként futotta a távot két óra tíz percen belül. Rajta kívül eddig ez csak a portugál Carlos Lopeznek sikerült 1984-ben.

Az 1984. évi olimpia óta a nők számára is rendeznek maratoni futást, az első női olimpiai bajnok az egyesült államokbeli Joan Benoit lett. 2004-ben az athéni olimpia maratoni versenyét az eredeti útvonalon - az ókori görög hírvivő harcos feltételezett útvonalán - rendezték. A férfiak versenyében az olasz Stefano Baldini, a nők között pedig a japán Mizuki Noguchi ért elsőnek célba.

Időeredmények

Az első hivatalos maratoni versenyt Louis Spiridon 2:58:50 időeredménnyel nyerte. Azóta az olimpiai rekord kilenc alkalommal dőlt meg. A mai olimpiai csúcstartó, a portugál Carlos Lopez, 2:09:21 másodperces eredményét az 1984. évi olimpián futotta. Rajta kívül az NDK-beli Waldemar Cierpinski volt az egyetlen az olimpiák történetében - az 1976. évi olimpián - aki a távot két óra tíz percen belül teljesítette. A versenyszám első hivatalos világcsúcstartója, az egyesült államokbeli John Hayes időeredményét az 1908. évi olimpián futotta. Azóta az olimpiák történetében - viszonylag kevésszer - három alkalommal javították meg a világrekordot, 1920-ban, 1960-ban és 1964-ben. Az első hivatalos női világrekordot - 3:40:22 másodpercet - a brit Violet Piercy futotta 1926-ban. Az első női olimpiai bajnok időeredménye az 1984. évi olimpián 2:24:52 másodperc volt, és ez az eredmény maradt az olimpiai rekord tizenhat éven keresztül. A ma érvényes olimpiai csúcsot - 2:23:14 másodpercet - a japán Naoko Takahashi futotta a 2000. évi olimpián. Az olimpiák női maratoni versenyszámának történetében mindeddig nem történt világcsúcsjavítás.

Magyar részvétel Tizenöt alkalommal volt a nyári olimpiák maratoni versenyeinek magyar résztvevője. Magyar atléta két alkalommal került az első hat közé, 1896-ban Kellner Gyula harmadik, 1964-ben Sütő József ötödik helyezést ért el. A játékok történetében összesen huszonegy - tizenhat férfi és öt női - magyar atléta indult ebben a versenyszámban. A férfiak közül a legjobb időeredményt eddig Szekeres Ferenc futotta az 1980. évi olimpián. (2:15:18) Magyar női atlétának eddig nem sikerült a legjobb tíz közé kerülni. A legjobb helyezést, illetve a legjobb időeredményt eddig Szabó Karolina érte el az 1992. évi, illetve az 1988. évi olimpián.

Forrás: Futanet, felkészítő hírlevél, Wikipédia