Mitől színesedik az erdő?

Ha mindig is kíváncsi voltál arra, hogy egy levél mitől lesz sárga, piros, vagy éppen bordó az ősz folyamán, a Turista Magazin aktuális cikke neked szól.

Magyarország növényzetének faji összetételét elsősorban a klimatikus adottságok, a domborzat jellege, a talaj típusa, illetve a vízellátottság befolyásolja. Hazánk területén két nagy, a klimatikus sajátosságoknak megfelelően kialakult növényzeti övet, a lombhullató erdők és az erdős sztyepp övét különítjük el. Előbbibe tartoznak például a cseres-tölgyesek, a gyertyános-tölgyesek vagy a bükkösök, míg az utóbbi például az alföldi tatárjuharos lösztölgyeseket foglalja magában. Az említett növénytársulásokat klimazonális társulásoknak nevezzük. Klimazonális, természetes eredetű fenyőerdőkkel csak a Dunántúl nyugati részén találkozhatunk.

A lombhullás bolygónk évszakváltakozással érintett területeinek évelő növényzetére jellemző, összetett, külső (környezeti) tényezők hatására örökletessé vált folyamat. A megvilágítás időtartamának lerövidülése és a hőmérséklet csökkenése miatt a fotoszintézis színhelyéül szolgáló lomblevelek – mint az anyanövény számára feleslegessé vált szervek – előbb elszíneződnek és elszáradnak, majd lehullanak. Az örökzöld lombos, illetve tűlevelű fajoknál a levélváltás folytonos, ennek megfelelően szinte észrevétlenül zajlik.

Az öregedés (szeneszcencia) folyamán a lomblevelek kloroplasztiszaiban, azaz zöld színtesteiben bomlásnak indulnak a földi élet szempontjából talán legfontosabbnak tekinthető fotoszintetikus pigmentek, a porfirinvázas klorofillok. A zöld szín lassan elvész, s a levélben maradt kísérőpigmentek színe válik meghatározóvá. Ilyen kísérőpigmentek a konjugált kettős kötéseket tartalmazó, izoprénvázas karotinoidok, melyeknek két fő csoportját, a karotinokét és a xantofillokét különböztetjük meg. Többségük sárga színű, de narancsszínű és piros képviselőik is vannak. A vöröses vagy vörösesbarna árnyalatot az antociánok okozzák.

A teljes cikkért kattints ide!

fb share