A
XXI. században a globalizáció, az iparosodás korát éljük. Világszerte
igen eltérően változik az emberek várható életkora, életminősége. Ennek
megfelelően a népegészségügyi problémát okozó betegségek is igen sokféle
képet mutatnak, amelyet az adott ország gazdasági, földrajzi helyzete,
népességének összetétele határoz meg. Hazánkban is jelentős gondot okoz
az elhízás, a magasvérnyomás-betegség, a magas vérzsírszint, az inzulin
rezisztenciával járó 2-es típusú cukorbetegség, amelyek mind hozzájárulnak
a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. Napjainkban már nem
elégedhetünk meg betegeink gyógyításával, nagy hangsúlyt kapott a megelőzés
is, amelyet nem lehet elég korán elkezdeni. Mi történik, ha ezeket a kedvezőtlen
folyamatokat nem tudjuk megfékezni?
Nemzetközi vizsgálatok adatai alapján
a világon 1985-ben 30 millió ember szenvedett 2-es típusú cukorbetegségben,
1995-re 135 millió, és ha a tendencia továbbra is fenn fog állni 2025-re
300 millió cukorbeteg embert kell majd gyógyítanunk, úgy hogy ezek
a számok nem tartalmazzák a felismerés nélkül és kezelés nélkül maradt
eseteket (30-50%). Ez azért igen fontos, mivel egy cukorbeteg ember kockázata
a szív és érrendszeri betegségek kialakulására akkora, mint egy szénhidrát
anyagcsere szempontjából egészséges emberé, aki már átesett egy szívinfarktuson.
A betegség ilyen mértékű terjedéséért leginkább az elhízást, a magas
kalória és zsírtartalmú étkezést és az inaktív életmódot tehetjük felelőssé.
Mit tehetünk
e kedvezőtlen folyamat ellen?
A
szív és érrendszeri betegségek megelőzése három alappilléren nyugszik.
Étkezési szokásaink megváltoztatásán, fizikai aktivitásunk növelésén és
e két módszer segítségével a testsúly csökkentésén.
Ebben a
cikkben elsősorban a fizikai aktivitás növelésére szeretném a figyelmet
irányítani. Számos irodalmi adat erősíti meg a fizikai aktivitás várható
előnyeit. Svédországi kutatók azt találták, hogy gyógyszeres beavatkozás
nélkül életmódbeli változtatásokkal (diéta és mozgás) csökkent a cukorbetegség
kialakulásának esélye olyan férfiaknál, akik enyhe szénhidrátanyagcsere-zavarban
szenvedtek. Egy 6 éve Kínában végzett vizsgálat szerint legjobban diétával
és mozgással együttesen tudjuk csökkenti a betegség kialakulásának esélyeit.
Az Amerikai Egyesült Államokban 3000 enyhe szénhidrátanyagcsere-zavarban
szenvedő ember részvételével végeztek 2002-ig egy diabétesz prevenciós
vizsgálatot, amely során a cukorbetegség kialakulásának jelentős csökkenését-centrumonként
33-90%- látták a diétával, mozgással és egy gyógyszerrel együttesen kezelt
csoportban a kontroll (kezeletlen) csoporthoz képest. Igen hasonló eredményt
hozott egy finn és egy STOP NIDDM nevű nemzetközi vizsgálat is. A magas
LDL koleszterin is hasonlóan veszélyes rizikótényező de korszerű gyógyszeres
terápia mellett akár napi 30 perces mozgással hatékonyan csökkenthető,
az érelmeszesedés szempontjából védő HDL koleszterin pedig emelhető. A
napi rendszerességgel végzett mozgás a vérnyomás értékeket is kedvezően
befolyásolta és idejében elkezdve a magasvérnyomás-betegség kialakulásának
kockázata csökkenthető volt.
Hogyan kezdjünk az életmód-változatást?
Az Amerikai Diabétesz Társaság mindenki számára
viszonylag kis ráfordítással megvalósítható részletes programot dolgozott
ki az elhízás és a szívérrendszeri betegségek fent említett fontos rizikó
faktorainak csökkentése végett. A legfontosabb alapelvnek a megvalósíthatóságot,
a fokozatosságot, a hatékonyságot, az elérhetőséget és a program életstílusba
való beépítését tartotta. Az ajánlások szerint fizikai munkával hetente
minimum 700 kcal-t kell felhasználni a kedvező változások (pl.: testsúly,
vércukor és vérnyomás csökkenés, inzulin érzékenység növekedés) érdekében.
Ez másképp megfogalmazva minimum heti 150 perc aktív mozgást jelent. A
minimális célt eddig inaktív életet élő embereknél 5 hét alatt lépcsőzetesen,
heti 60 percről indulva 30 perc/hét mozgással növelve 5 hét alatt el lehet
érni. Ezt követően magasabbra lehet tenni a mércét. Egyénre szabottan
betegség és sérülés miatt a heti minimális terhelésmódosítást igényelhet.
Fontos, hogy mindenki, aki elszánja magát, arra hogy mozogjon megfelelő
orvosi vizsgálaton essék át és a meglévő betegségeire a megfelelő kezelést
kapja. Kezdő lépésként mindenkinek egy kényelmes zokni és cipő beszerzését
javasolják. Igen jó hatékonyság növelő a fizikai munkáról vezetett napló,
amelybe naponta kell beleírni mozgás időtartamát, az aktivitás mértékét,
így mindenki hétről hétre önmaga követheti fejlődését és számolhatja az
elégetett kalóriákat. Kezdeti lépésként gyors sétát ajánlanak, majd
könnyed joggingot, végül a futást - egyéb mozgásformákkal is lehet kísérletezni
ezek során elégetett energiát azonban gyors séta v. jogginggal végzett
munkára számítják át, energiára fordítják le.
Miért
éppen futás?
Eszközigénye viszonylag csekély, egyénileg és
csoportosan, télen-nyáron (aki nem szereti a hideget akár edzőteremben
is futópadon) végezhető, könnyen kiszámolható a felhasznált energia.
Fokozatosan felépített terheléssel, jól megválasztott étrenddel, drákói
szigor és fájó lemondások nélkül is a legtöbb ember számára akár mindennapivá
válhat az egészséges életmód.
Írta: Dr.
Madarász Eszter, belgyógyász szakorvos
|