Egy belgyógyász orvos gondolatai

A XXI. században a globalizáció, az iparosodás korát éljük. Világszerte igen eltérően változik az emberek várható életkora, életminősége. Ennek megfelelően a népegészségügyi problémát okozó betegségek is igen sokféle képet mutatnak, amelyet az adott ország gazdasági, földrajzi helyzete, népességének összetétele határoz meg. Hazánkban is jelentős gondot okoz az elhízás, a magasvérnyomás-betegség, a magas vérzsírszint, az inzulin rezisztenciával járó 2-es típusú cukorbetegség, amelyek mind hozzájárulnak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. Napjainkban már nem elégedhetünk meg betegeink gyógyításával, nagy hangsúlyt kapott a megelőzés is, amelyet nem lehet elég korán elkezdeni. Mi történik, ha ezeket a kedvezőtlen folyamatokat nem tudjuk megfékezni?

Nemzetközi vizsgálatok adatai alapján a világon 1985-ben 30 millió ember szenvedett 2-es típusú cukorbetegségben, 1995-re 135 millió, és ha a tendencia továbbra is fenn fog állni 2025-re 300 millió cukorbeteg embert kell majd gyógyítanunk, úgy hogy ezek a számok nem tartalmazzák a felismerés nélkül és kezelés nélkül maradt eseteket (30-50%). Ez azért igen fontos, mivel egy cukorbeteg ember kockázata a szív és érrendszeri betegségek kialakulására akkora, mint egy szénhidrát anyagcsere szempontjából egészséges emberé, aki már átesett egy szívinfarktuson. A betegség ilyen mértékű terjedéséért leginkább az elhízást, a magas kalória és zsírtartalmú étkezést és az inaktív életmódot tehetjük felelőssé.

Mit tehetünk e kedvezőtlen folyamat ellen?
A szív és érrendszeri betegségek megelőzése három alappilléren nyugszik. Étkezési szokásaink megváltoztatásán, fizikai aktivitásunk növelésén és e két módszer segítségével a testsúly csökkentésén. Ebben a cikkben elsősorban a fizikai aktivitás növelésére szeretném a figyelmet irányítani. Számos irodalmi adat erősíti meg a fizikai aktivitás várható előnyeit. Svédországi kutatók azt találták, hogy gyógyszeres beavatkozás nélkül életmódbeli változtatásokkal (diéta és mozgás) csökkent a cukorbetegség kialakulásának esélye olyan férfiaknál, akik enyhe szénhidrátanyagcsere-zavarban szenvedtek. Egy 6 éve Kínában végzett vizsgálat szerint legjobban diétával és mozgással együttesen tudjuk csökkenti a betegség kialakulásának esélyeit. Az Amerikai Egyesült Államokban 3000 enyhe szénhidrátanyagcsere-zavarban szenvedő ember részvételével végeztek 2002-ig egy diabétesz prevenciós vizsgálatot, amely során a cukorbetegség kialakulásának jelentős csökkenését-centrumonként 33-90%- látták a diétával, mozgással és egy gyógyszerrel együttesen kezelt csoportban a kontroll (kezeletlen) csoporthoz képest. Igen hasonló eredményt hozott egy finn és egy STOP NIDDM nevű nemzetközi vizsgálat is. A magas LDL koleszterin is hasonlóan veszélyes rizikótényező de korszerű gyógyszeres terápia mellett akár napi 30 perces mozgással hatékonyan csökkenthető, az érelmeszesedés szempontjából védő HDL koleszterin pedig emelhető. A napi rendszerességgel végzett mozgás a vérnyomás értékeket is kedvezően befolyásolta és idejében elkezdve a magasvérnyomás-betegség kialakulásának kockázata csökkenthető volt.

Hogyan kezdjünk az életmód-változatást?
Az Amerikai Diabétesz Társaság mindenki számára viszonylag kis ráfordítással megvalósítható részletes programot dolgozott ki az elhízás és a szívérrendszeri betegségek fent említett fontos rizikó faktorainak csökkentése végett. A legfontosabb alapelvnek a megvalósíthatóságot, a fokozatosságot, a hatékonyságot, az elérhetőséget és a program életstílusba való beépítését tartotta. Az ajánlások szerint fizikai munkával hetente minimum 700 kcal-t kell felhasználni a kedvező változások (pl.: testsúly, vércukor és vérnyomás csökkenés, inzulin érzékenység növekedés) érdekében. Ez másképp megfogalmazva minimum heti 150 perc aktív mozgást jelent. A minimális célt eddig inaktív életet élő embereknél 5 hét alatt lépcsőzetesen, heti 60 percről indulva 30 perc/hét mozgással növelve 5 hét alatt el lehet érni. Ezt követően magasabbra lehet tenni a mércét. Egyénre szabottan betegség és sérülés miatt a heti minimális terhelésmódosítást igényelhet. Fontos, hogy mindenki, aki elszánja magát, arra hogy mozogjon megfelelő orvosi vizsgálaton essék át és a meglévő betegségeire a megfelelő kezelést kapja. Kezdő lépésként mindenkinek egy kényelmes zokni és cipő beszerzését javasolják. Igen jó hatékonyság növelő a fizikai munkáról vezetett napló, amelybe naponta kell beleírni mozgás időtartamát, az aktivitás mértékét, így mindenki hétről hétre önmaga követheti fejlődését és számolhatja az elégetett kalóriákat. Kezdeti lépésként gyors sétát ajánlanak, majd könnyed joggingot, végül a futást - egyéb mozgásformákkal is lehet kísérletezni ezek során elégetett energiát azonban gyors séta v. jogginggal végzett munkára számítják át, energiára fordítják le.

Miért éppen futás?
Eszközigénye viszonylag csekély, egyénileg és csoportosan, télen-nyáron (aki nem szereti a hideget akár edzőteremben is futópadon) végezhető, könnyen kiszámolható a felhasznált energia.
Fokozatosan felépített terheléssel, jól megválasztott étrenddel, drákói szigor és fájó lemondások nélkül is a legtöbb ember számára akár mindennapivá válhat az egészséges életmód.

Írta: Dr. Madarász Eszter, belgyógyász szakorvos

vissza az előző oldalra >>>