Már egy hete a farsang időszakában vagyunk. Mi ez az ünnep? Honnan kapta a nevét, és hogyan alakult ki?

A farsang hossza évről-évre változik, mivel zárónapja a húsvét időpontjához kötődik. Vízkereszttől (január 6.) a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. Farsang a tavaszvárás pogánykori, igen változatos képet mutató ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom és az advent lezárulásával, a párkeresés, udvarlás időszaka. Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, és számos idegen nép hatása érvényesült bennük.

Az év ezen időszakában már az ókori Rómában is rendeztek álarcos felvonulásokat, zenés táncmulatságokat, úgynevezett Saturnalia ünnepet, a téltemetés-tavaszvárás jegyében. A mulatságok egy álló hétig tartottak, a szegényeket megvendégelték, a családtagok ajándékokat adtak egymásnak. Ilyenkor rendezték a kedvelt gladiátorviadalokat is. Latin nyelvterületen a 'carneval' szó a farsang megfelelője, jelentése a hús elhagyása. Más magyarázatok szerint azt a díszes szekeret nevezték carrus navalisnak, amelyet egykoron vidám, álarcos menet tolt végig Róma utcáin, innen a karnevál elnevezés.

A középkorban is tovább éltek ezek az álarcos, állatjelmezes felvonulások. A reneszánsz Firenzében az álarcosbálok védnöke maga a városállam Medici-uralkodója, Lorenzo il Magnifico volt.A római farsang lóversenyeiről (Corso) is híres volt. Párizsban a boeuf gras-t (kövér ökör) álarcosok vezetik körül a városban s ezzel fejezik be a farsang ünnepét. Spanyolország-ban, különösen Madridban, Sevillában és Cadizban rendkívüli fényes álarcos felvonulások a divatosak. A Németországban is divatos álarcos felvonulásokról és az ezekkel összekötött pajkosságokról elnevezték a húshagyó keddet bolondok keddjének (Narrenfest). A német reformátorok majdnem örökre elfojtották e népünnepeket, s csak a múlt század elején kezdték egyes német városok újra feléleszteni; pl. München, Aachen s főképp Düsseldorf.

A mai napig őrzi a farsangi hagyományt a Velencei karnevál, amely külföldről is nagyon sok látogatót vonz, ez talán Európa leghíresebb karneválja. Ahogy a maszkviseletből megszületett a színház, a velencei karnevál is azt sugallja, hogy az egész világ nem más, mint hatalmas színjáték. Farsang idején Velence a színpad, álarcosai pedig a szereplők.

A farsangot Európán kívül is megünneplik. Amerikában a legnagyobb múltra a New Orleans-i karnevál tekint, de a leglátványosabb a Rio de Janeiro-i, amely egy hétig is eltart.

Milyen szokások éltek és élnek a Kárpát-medencében a farsangi időszakban?

A vízkeresztet követő első hétfőnek regélő hétfő volt a hajdani neve. Megjelölése bizonyosan magába foglalta a nagy ivás, lakomázás, áldomás értelmét, de ezen túlmenően valószínűleg utal a szerencsés évkezdésre, a ter- mékenységet, boldogságot biztosító jókívánságokra is, akárcsak a nyugat-magyarországi regölés. (Forrás: Kalendárium - Molnár V. József)

A vízkeresztet követő vasárnapok az Érdy-kódex szerint: első menyegzős, másod menyegzős, harmad menyegzős vasárnap, meg a többi, vagyis amikor az egyház nem tiltja az esküvőket. A szószékről ilyenkor hirdette ki a pap a házasulandókat.

Január 25. Pál fordulása
(Szegeden "Jóraforduló Pál", az apostol megtérésének emlékezete.)

E nap időjárásáról a termésre, a gazdaság kilátásaira következtetett a régi falu népe. A jó idő jó termést jelent, a köd a jószág pusztulását, a szélvihar háborút. Szentesen azt tartják: "Hogyha szeles pálfordulás, akkor leszen hadakozás". A csanádapácaiak szerint, ha szép, derült az idő, akkor még annyi hideg napra lehet számítani, amennyi az esztendőből már eltelt. Klárafalván e napon megpiszkálták a ludak fenekét, hogy szaporán tojjanak. Az öregasszonyok Magyarbánhegyesen azt kérték Páltól, hogy "fordítsa meg a rostát". A székesfehérváriak mondásában: "Pál: fele kenyér, fele bor". Az elmúlt év termésének fele ekkorra ugyanis már elfogyott, a másik felét a tavaszi újulásig nagyon beosztották a módos családok is. Zalaszentbalázson így módosult e vélekedés: "Fele kenyér, fele széna, fele fa". Somlóvidéken azt tartották, hogy e napon a határban minden esztendőben valaki megfagy, a tél megköveteli az áldozatát. Nem lehetetlen, hogy az átfordulás ősi emberáldozata maradt fönn ebben a vélekedésben. Halál nélkül nincs megújulás. E nap terményvarázsló szokása volt, hogy a hagymadugványos tarisz-nyát fordítva akasztották vissza, s megfordították a szögön a szitát.

Február közepén: "Farsang farka"

A lakodalmak, a háromnapos vigadalom és rítusrend általában hétfőn vagy szerdán kezdődött. A régiségben a legtöbb lakodalmat farsang végén tartották. Valamikor a szombat estétől húshagyó kedd éjfélig tartó időszakot nevezték farsang farkának, a hét hátralévő részének csonkahét volt a neve. Húshagyót néhol sonkahagyónak is mondták, a hamvazószerda vidékenként kapott más-más titulust: pl. hamvas böjtfő, böjtfakadó, de csak a száraz és fogöblítő szerda népi eredetű. Csütörtöknek pedig csonka, zabáló, torkos, dobzódó a neve, mert akkor felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradék elfogyjon. A farsang farkát előző kövér csütörtök sonka- és kocsonyafőző, meg száraztészta-sütő nap volt, de estefelé már látogatónap is.
Éjféltől szombat estig szünetet tartottak, akkor azonban megkezdődött a farsangozás, annak a palack bornak a kiadásával, amelyet az elmúlt évi avatáskor a legények a kocsma földjébe ástak. Ettől kezdve hamvazóig evés, ivás, móka, alakoskodás, tánc következett. Tobzódás mindabban, ami zsírossá teszi az ember testét, lelkét. Az általános farsangi lakomázásnak fajtái voltak vasárnap vagy kedden a kanivók, csütörtökön pedig az asszonyok ivója. Amazt a gazdák, emezt pedig az asszonyok tartották a kocsmában. Mindkettő példája a falusi nép közt bizonyos termésvarázsló alkalmakkor és jeles napokon még ma is élő, nemek szerint elkülönülő, férfias vagy asszonyos szokásoknak.

Gonoszűző, tisztulatot adó, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. Ilyen a zajos kongózás, hajnalozás, az állakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés, amely a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél "elhantolása" is; de ilyen a turizás, sardózás, a turka, a busó, és kuka (dőre) járás is. Régen ide tartozott a legény és lányavatás kemény próbája is; de a fiatalasszonyok és lányok életvesszővel való meg-ütögetése és az állatok zabáltatása, körülfüstölése csakúgy. A hajdan volt farsangokon elszabadult a pokol, a régi törvényt szüntették meg, hogy a negyvenhat napos penitencia majd az újat hozhassa.


Busójárás Mohácson

Napjaink leglátványosabb farsangi alakoskodása a Mohácson lakó délszlávok csoportos busójárása. A busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk, viselke-désük rituálisan meg van szabva. A busóálarcot eredetileg csak a fel-nott sokác férfiaknak volt szabad felölteniük, a legények másfajta álar-cot viseltek.
A farsangi alakoskodók általában kis párbeszédes jeleneteket is előadnak. A farsangi lakodalmas játékok közül leglátványosabb a Nyugat-dunántúli rönkhúzással összekötött mókaházasság. A kidöntött fát húzták végig az úton a leányokból, legényekből álló párok. A rönkhúzást olyankor rendezték meg, mikor a községben abban az évben nem volt lako-dalom.

Sokfelé ismeretes a tuskóhúzás. Bekormozott képű legények tőkét húznak maguk után a falú utcáin. Végül aztán megszégyenítésül valamelyik pártában maradt lány kapujához kötik. A néphit ugyanis szégyennek tartja, ha valaki házasulandó létére kimarad a farsangból, azaz nem házasodott meg a legalkalmasabb időben, és így vétkezett a tavasz kozmikus törvénye ellen.

Ma már a technika fejlődésének, a tömegkommunikáció elterjedésének, vagy a kor szellemének köszönhetően szinte alig van olyan település, ahol a jelmezes maskara öltésen kívül még él valamilyen szokás. Ma a bálok divatját éljük, melyek egyre több helyen, egyre több újdonsággal állnak elő.

Forrás: http://www.unnep.mentha.hu/farsang.htm
http://kincsestar.radio.hu/jeles/jelesfarsang.php