Németh Lajos: A visszaszámlálás elkezdődött!

Mivel időszámításunk előtt 490-re datálják azt az ominózus nyertes csatát a Marathóni síkon, a klasszikus táv legendája jövőre lesz 2500 éves. Idehaza is kerek évfordulóval ünnepeljük a Budapest Maratont, éppen a 25. sorszámot kapja! Az eddigi legnépesebb mezőny is kerek évfordulóhoz és évszámhoz köthető, méghozzá 2000-ben, a 15. Budapest Maratonhoz. Ott debütált Németh Lajos, futó meteorológusunk, méghozzá éppen az 50. betöltött életévével. Már akkor elhatározta, hogy még háromszor veselkedik neki a klasszikus távnak, és csupa kerek évfordulókon. 2005-ben másodszor hagyta maga mögött a 42 kilométert, és idén már elkezdte a felkészülést 2010-re, amikor is 60 éves lesz!

1992-től, 42 éves koromtól futok rendszeresen - meséli Lajos - és az ötvenedik születésnapomra leptem meg magam a maratonnal. Nemigen hiszem, hogy van ennél ütősebb ajándék, amire az "egészségemért aggódó" barátaim beszéltek rá élükön Kocsis Árpival! Megbeszéltük, hogy én lefutom, ő meg a célban gratulál... Ám minden furcsasága ellenére nagyon jó ötletnek tűnt, és amit a fejembe veszek, azt véghez is viszem! Meg valahogy motivált az is, hogy az ember akkor érezheti magát férfinak, ha már lefutott egy maratont! Már 1999 őszén elkezdtem a felkészülést, méghozzá Monspart Saci külön nekem írt edzéstervével. Ez az edzésterv persze nem volt titkos, olyannyira, hogy a Spuri hasábjain közre is adtuk, vagyis bárki csatlakozhatott hozzám, ha nem is fizikailag, hanem végigcsinálhatta ugyanazt az edzést, amit én. Sokan csatlakoztak így hozzám, és én is nagyon komolyan vettem a felkészülést! Ezért is csak ötévenként vállaltam a maratont, mert a munkám mellett ez komoly lemondással járt! Jóval kevesebb idő jut ilyenkor a családra, és minden szabadidőmet rá kellett áldoznom az edzésre. De megérte, mert egy csodálatos élménnyel lettem gazdagabb, és szinte gond nélkül ment a klasszikus táv 4:07:25 alatt!

Talán Németh Lajos népszerűségének is köszönhető, hogy rendkívül népes mezőny ért célba abban az évben a Budapest Maratonon. Ám még ötévenként is repül az idő, és meteorológusunk 2005-ben újra ott állt a Budapest maraton rajtjánál.

- Ugyanazt az edzéstervet csináltam végig, és bár idősebb lettem, egészen fantasztikusan ment, az első 21 kilométeren az időm jobb volt, mint az öt évvel korábbi részidőm, és remekül is éreztem magam 27 kilométerig. Ott aztán, a Batthyány tér környékén már komoly létkérdéseket feszegettem magamban: miért is élek, miért is kellett ez az egész nekem, nem lenne-e egyszerűbb beugrani a Dunába - , ám ekkor Borsa Miklós kollégám és barátom, aki éppen odajött ki szurkolni, látva állapotomat egyszerűen így szólt: "Lajos, ezt végigcsináljuk!" - és végig is futott velem a célig! Nagyon kellett a támogatása, mert nagyon megszenvedtem, bár az gondolom, hogy az nem is maratonista, aki nem ütközött bele a falba soha... Az időeredményemen alig látszott meg a dráma, alig több mint 7 perccel lett csak rosszabb az öt évvel azelőttinél, 4:14:47.

Elérkezett 2009 vége is, így aztán ígéretéhez híven Lajos újra elkezdte felkészülését a maratonra, élete harmadik klasszikus kihívására.

- Azt mondom, hogy három a magyar igazság, tehát nekiállok megint! Ezt egyébként így találtam ki éppen 10 esztendeje, hogy ötévenként fér bele az életembe egy ekkora felkészülés. A futást persze sohasem hagytam közben sem abba, csak jóval kevesebbet edzettem, ám annyi edzéskilométert mindig lefutok, hogy a hússzal kezdődő távokat bármikor le tudjam győzni. Most újra elővettem a régi edzésnaplóimat, például 2004. december 5-én reggel egy szigetkört futottam 26:15-ös idővel ködben és -3 C fokos hőmérsékletben... Ugyanez az edzésterv következik, de már öt esztendővel idősebben, ezért most az alapozás előtt elmentem egy teljes terheléses vizsgálatra a FittKontroll laborba, ahol mintha egy családba csöppentem volna, három hölgy foglalkozott velem, teljes kivizsgálás, vérkép, ekg, terheléses teszt futópadon, stb., szóval megnyugtattak, hogy az egészségem rendben van, de...! Ötvenévesen még nemigen figyeltem a táplálkozásomra, sokszor hajnalban éhgyomorra mentem ki futni, nem is ittam, csak, ha megszomjaztam, szóval egy csomó dologra felhívták a figyelmemet! Sokkal több zöldséget és gyümölcsöt kell ennem, és sokkal többet innom, napi 2-3 litert, hogy bírjam a mostantól megnövelt edzésadagot is. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy hatvanévesen hogyan fogom bírni az edzéseket, és persze milyen lesz a maraton a hatodik ikszben?!