Akik tudományos alapossággal készülnek

 

Zahorecz Ádámnak két fia közül egyelőre csak a fiatalabbat sikerült rávennie a nevezésre, de még reménykedik abban, hogy mindhárman részt vehetnek a 7. Generali Duna-parti Futógálán. A 40 éves józsefvárosi informatikus elsősorban teniszezéssel és biciklizéssel készül a megmérettetésre.

- Mi alapján esett a választás a 7. Generali Duna-parti Futógálára?

- Első alkalommal neveztünk erre a versenyre, és egészen prózai oka van az idei debütálásnak: elég zsúfoltak a hétvégéink, azonban május utolsó napjai szabadon maradtak. Bence fiam az ötezer méteres görkori mellett a két kilométeres távot választotta, én pedig úgy gondoltam, a futásra elkísérem. És nem utolsósorban lustaságom is a legkisebb táv felé húzott. Nagyobbik fiamat, Áront is szeretném rávenni erre a megmérettetésre, de tartok tőle, hogy ő csak a szurkolótábort fogja erősíteni. Valójában a kaposvári Deseda amatőr triatlon versenyt hiányoljuk nagyon, ott mindhárman megtaláltuk a magunk sportágát.

- Hogyan készültök a Generali Duna-parti Futógálára?

- Egy roppant tudományos és alapos bemelegítés után odaállunk majd a rajtnál tolongó tömeghez, és várni fogjuk a startpisztoly dördülését. Remélhetőleg sikerül nem összekeverednünk a hosszabb távon indulókkal, mert az egyelőre komoly kihívás lenne számomra. Viccet félretéve, rendszeresen fallabdázunk és biciklizünk, hétfőnként pedig teniszezem három kiváló barátommal. Fiaimmal közös futásokat nem kifejezetten szervezünk, de úgy érzem állóképességünkkel ennek ellenére nem lesz probléma. Már csak azért sem, hiszen egy évben két-három alkalommal állunk rajthoz, és eddig sosem kellett feladnunk egy versenyt sem. Tavaly éppen a K&H maraton váltón neveztünk, akkor bátyám fia is csatlakozott hozzánk.

- Mit jelent számodra a futás?

- Azt, hogy jóval gyorsabban érek a célhoz, mint gyalog, viszont lassabban, mint ha kerékpárral próbálkoznék. Mellesleg meditáláshoz is kiváló, ilyenkor teljesen kikapcsolok, nem a napi problémákra koncentrálok, hanem hagyom a gondolataim elkalandozni. De elsősorban a közösségi élményt szeretem az ilyen utcai futóversenyekben. Nincs elvárás, nincs meghatározott idő, ami alatt mindenképpen teljesíteni kell egy-egy kilométert. Egyszerűen szórakozunk, együtt vagyunk és örülünk egymás sikereinek. Nem hiszem, hogy kellene ennél több.