Maraton a beteg gyermekekért

 

Az egyéni felelősségvállalás fontosságára kívánja felhívni a figyelmet Molnár Attila, aki egy kizárólag magánpénzből működő alapítvány számára kívánja eladni a Balaton és FélBalaton Szupermaratonon a BSI MaratonFüred táv kilométereit. A kedvezményezett a Bátor Tábor Alapítvány lesz, melynek Attila az ügyvezető igazgatója.

- Nem tartozol a gyakori versenyzők közé. Milyen elgondolás alapján neveztél idén a balatoni idénynyitóra?

- Valóban nem jellemző, hogy sok versenyen állok rajthoz, azonban a BSI MaratonFüred ezúttal nem szimplán verseny lesz számomra, hanem egyfajta jótékonykodás is. Elképzelésem szerint ugyanis karitatív célra fogom elárverezni az általam lefutott kilométereket. Mivel a kiszabott ezrek teljesítése egyre nehezebb lesz, az áruk is nő a táv vége felé! Az első kilométerek még ezer forintba kerülnek, a középső szakasz 2500 és 5000 forintba, az utolsók pedig már tízezerbe, a befutót pedig licitre ajánlottam fel. Jelenleg ezzel 15 ezer forinton állunk. Természetesen minden kilométert többen is megvásárolhatnak, a támogatott pedig a Bátor Tábor Alapítvány lesz. Maga a kezdeményezés külföldön már teljesen elfogadott, remélem, Magyarországon is nyitottak lesznek rá az emberek.

- Kiken segít a Bátor Tábor alapítvány?

- A tíz éve működő alapítvány daganatos, diabéteszes, hemofiliás és Juvenilis idiopátiás artritisz (JIA) krónikus betegségben szenvedő gyerekek számára kínál terápiás rekreációs élményeket, hogy könnyebben tudjanak megküzdeni a kórral. Az egykori hatvani úttörőtábor területén kora tavasztól késő őszig várjuk a gyerekeket: a terápiás lovaglástól az íjászaton keresztül egészen a drámapedagógiáig számos program színesíti a programot. Az ingyenes kezdeményezésnek köszönhetően az elmúlt tíz évben 3000 súlyos beteg gyermek részesült gyógyító élményekben. Határozott célunk, hogy a következő évtizedben megduplázzuk ezt a számot.

- Mekkora az érdeklődés a kezdeményezés iránt?

- Nagy örömömre mindössze nyolc-tíz szabad kilométer maradt a negyvenkettőből, azonban az sincsen kizárva, hogy egy-egy kilométernek két gazdája legyen. Egyelőre 185 ezer forint folyt be az alapítvány számlájára, de további érdeklődők esetén számításaim szerint 400-500 ezerre emelkedhet az összeg. Már a felajánlás is hatalmas segítség, de talán néhány felajánló személyesen is ellátogat majd a versenyre, hogy a helyszínen buzdítson.

- Mikor kerültél kapcsolatba a futással?

- Körülbelül három-négy éve kezdtem el kocogni, de abszolút amatőr futónak tartom magam. Maximum egy szigetkört szoktam az edzésprogramomba illeszteni, kezdetben ugyanis nagyon közel laktam a Margit hídhoz. Tavaly rajthoz álltam a Balaton Maraton és Félmaratonon, és hatalmas küzdelem árán teljesítettem a távot. Még soha életemben nem futottam 21 kilométert, így a végét nagyon megszenvedtem, a célban nagyjából úgy gondoltam, soha többé nem fogok futni. Aztán persze elillant az érzés, és új kihívásokat kerestem. Így esett a választás a BSI MaratonFüredre.

- Lesz folytatás?

- Természetesen! Ugyanakkor megjegyezném, a futás tömegsport jellege vonz, nem pedig a versenyzés. Nem az idővel szeretnék harcolni, hanem a futás öröméért teljesíteni egy-egy távot. Évente maximum egy-két versenyre tervezek, de már most körvonalazódik bennem az őszi SPAR Budapest Maratonon való indulás. Méghozzá karitatív jelleggel.