 |
- A sportsiker egy nagy utazás!
- Fele súllyal - félmaratonra
- Edzésterv: a cél ne a Pirruszi győzelem legyen!
- Idősebben is gyorsabban
- Orvosi rovat: sarokfájdalom
- Táplálkozás: a tojás
- Edzés futószalagon
- Új elnök a hazai triatlon élén
- Az athéni versenyigazgató
|
 |
„Futás” már 6 hetes kortól Fitt Mama Boot Camp tréning
heti kétszer
Az anyaság megszépít, én azonban úgy hiszem, hogy a csodákban való
reménykedés helyett ezért tenni is kell - véli Hanzély-Domokos Judit,
kétgyermekes „Fitt Mama tréner”. A családanya nem csak
szónokol, tesz is - saját maga és gyermekei -egészségéért. Sőt:
már a Budapesten és környékén lakó mamákért is! Olyannyira, hogy
az idei futószezonban már kampányszerűen fel is tűnnek a versenyeken.
A tiszaújvárosi Márkus Gergely görög honban is figyel az itthoni
történésekre
Elérkezett az idő, nem lehetett tovább halogatni: a tiszaújvárosi
világkupa versenyigazgatójának, Márkus Gergelynek február 10-én
el kellett utaznia Athénbe. A 26 éves kora ellenére nemzetközi szinten
is komoly szaktekintélynek számító sportvezetőre nem kisebb feladat
vár, mint, hogy első embere, egész pontosan igazgatója legyen a
jövő évi ötkarikás játékok triatlon versenyeinek. Az Európai Triatlon
Szövetség (ETU) főtitkárával és a Nemzetközi Triatlon Szövetség
(ITU) Technikai Bizottságának tagjával, a Magyar Triatlon Szövetség
Verseny Bizottságának tagjával közvetlenül indulása előtt tudtunk
szót váltani.
Táplálkozás: a tojás
Közeleg a Húsvét ünnepe, és ilyenkor - már csak hagyománytiszteletből
is - asztalra kerül a festett vagy festetlen főtt tojás. Sokakban
megfogalmazódik a kérdés: „Ehetek belőle, hiszen olyan sok benne
a koleszterin?” Rengeteget hallani a magas vér koleszterin-szint
és az érrendszeri betegségek közötti összefüggésről. Félni kell
a tojástól?
Maratonista az ultrafutók között
Farkas Ágota 100 ezernél is több kilométert és sok-sok maratoni
versenyt tudhat maga mögött. Az ultrafutók között is tudott diadalmaskodni;
külföldön és itthon egyaránt számos győzelmet mondhat magáénak.
Még mindig aktív sportolóként most az edzői pályára készül. A futónővel
versenyzői múltjáról, örömeiről és sérelmeiről, jövőbeni terveiről
beszélgettünk.
Fantasztikus nyeremények a nemek harcán
A profi sport - az élet oly sok területéhez hasonlóan - nem csak
az eredményekről és a teljesítményekről, a kudarcokról, illetve
a győzelmekről szól, hanem természetesen az anyagiakról is. A versenyek
színvonala egyenesen arányos az eseményen megnyerhető pénzdíjjal,
minél többet lehet zsebre tenni, annál nívósabb mezőny áll rajthoz.
Így nem meglepő, hogy a Nemzetközi Triatlon-szövetség (ITU) új pénzelosztási
rendszert vezetett be, s az sem meglepetés, hogy a szervezők egyre
inkább rálicitálnak a konkurens viadal rendezőire, mint ahogy tették
például a minneapolisi Life Time Fitness Triathlon házigazdái.
10. Télbúcsúztató - 10 C fokban
A főváros hagyományosan első utcai futóversenyének eddigi futamain
persze voltak ennél mostohább körülmények is - szakadó eső, nagy
szél - úgyhogy a hosszú tél után nem lehetett igazán panasz az időjárásra,
de sokan inkább már temetnék a telet, semmint, hogy egyszerűen könnyed
búcsút intsenek…
Futni várandósan is lehet!
A futás szépsége pontosan egyszerűségében rejlik. Ha már korábban
is futottál bizonyára várandósságod ideje alatt sem szeretnél „leszokni”
róla. Általában a futás az egyik olyan mozgásforma, amit sok terhes
nő űz folyamatosan a 9 hónap alatt. Természetesen azonban, ahogy
nő a pocakod egyre óvatosabbnak is kell lenned! Azt is ki kell emelni
azonban, hogy nem ez a legmegfelelőbb idő a futás elkezdésére. Ha
tehát eddig nem edzettél, ne most szőj maratoni álmokat!
Interjú a Magyar Triatlon Szövetség új elnökével, Szekeres Imrével
Év eleje óta nem volt elnöke a Magyar Triatlon Szövetségnek, miután
a korábbi vezető, Bence Gábor leromlott egészségi állapota miatt
lemondott tisztségéről. A február 15-i közgyűlésen ellenszavazat
nélkül választották meg dr. Szekeres Imrét, aki „civilben”
a Miniszterelnöki Hivatal általános politikai államtitkára, az MSZP
elnökségének tagja. Bár ajánlottak neki „jobb” szövetséget
is, ő mégis az általa a XXI. század sikersportágának tartott triatlon
mellett döntött.
Fele súllyal a félmaratonra
Öhlbaum Zoltán: „A sporthoz mindig vonzódtam. Főként az atlétikához,
alkatom miatt a dobószámokhoz persze és a nem a futáshoz. Kövérkés
kissrác voltam, aztán tinédzser koromtól egészen 25 éves koromig
normál alkatú voltam, bár sohasem vékony testalkatú. Aztán 26 éves
koromra 90 kilóra tornáztam fel magam, de hihetetlenül erős fizikumom
volt. Aztán elkezdtem hízni 1984-től, akkor volt egy epeműtétem,
és az után ugyanis ehettem mindent. Előtte ugyanis begörcsöltem
sokféle kajától. Ám attól fogva magával ragadott az evés szabadsága
és gyönyöre. Mindenféle endorfinokat szabadított fel bennem.”
|
 |
Egy évig készültem fejben, hogy lefogyok
Fele súllyal a félmaratonra
Öhlbaum Zoltán
A sporthoz mindig vonzódtam. Főként az atlétikához, alkatom miatt
a dobószámokhoz persze és a nem a futáshoz. Kövérkés kissrác voltam,
aztán tinédzser koromtól egészen 25 éves koromig normál alkatú voltam,
bár sohasem vékony testalkatú. Aztán 26 éves koromra 90 kilóra tornáztam
fel magam, de hihetetlenül erős fizikumom volt. Aztán elkezdtem
hízni 1984-től, akkor volt egy epeműtétem, és az után ugyanis ehettem
mindent. Előtte ugyanis begörcsöltem sokféle kajától. Ám attól fogva
magával ragadott az evés szabadsága és gyönyöre. Mindenféle endorfinokat
szabadított fel bennem. Ezzel együtt meg rendkívül stresszes életmódot
folytattam a hivatásomnál fogva. 26 éves koromban lettem rendőr.
Ez egy folyamat volt és 2000-re 147 kilóra tornáztam fel magam.
Egy vizsgálatnál derült ki, hogy nagyon magas a vérnyomásom, és
akkor javasolta az orvos, hogy le kell fogynom és mozognom kell.
|
|
 |
Akkor elkezdtem kutakodni régi biokémia tankönyveimben. Az Agrártudományi
egyetemre jártam néhány évig, agrármérnök szerettem volna akkor
lenni. Az iskola nem tetszett, azért hagytam abba, és nem a szakma,
hiszen az után az agráriumban helyezkedtem el. Csak szereztem felsőfokú
végzettséget a mezőgazdaságban, de nem ott, és nem azt.
Tehát a régi tankönyveimben az anyagcsere folyamatok után kutakodtam,
és amit ott találtam, azt igyekeztem betartani. Bíztam benne, hogy
akkor lefogyok. Ugyanakkor igyekeztem a stresszt is - azt meg pszichológiai
alapokból merítve - csökkenteni illetve abbahagytam a dohányzást.
Harminc évig szívtam a cigarettát 16 éves koromtól. Egy évig készültem
fejben, hogy lefogyok, hogy ez hogy történjen az, miről kell lemondani.
Ekkor csak a dohányzásról mondtam le. Az alkohollal nem volt gondom,
mert nem voltam függő, csak jeles alkalmakkor ittam, de arról is
teljes egészében lemontam. Ez alatt az egy év alatt nem fogytam,
de nem is híztam tovább, tartottam a közel másfél mázsás súlyomat.
Amikor elkezdtem a tulajdonképpeni fogyókúrát, az rengeteg vízvesztéssel
indult, bővebbek lettek a ruháim, de egy dekával sem voltam kevesebb
a mérleg szerint.
A szénhidrátot teljesen száműztem az étkezésemből. Amiben cukor,
liszt, burgonya és rizs van, olyan élelmiszert egyáltalán nem ettem.
Semmit.
Rábeszéltem magam, hogy ez így jó lesz. Onnantól csak húst és zöldséget
ettem. Az volt az elvem, hogy bármilyen húst ehetek, még pörköltet
is ettem, de csak savanyúsággal, vagy salátával, minden szokásos
köret nélkül. A fehérje ugyanis szénhidrát nélkül nem hizlal, sőt
fogyaszt. Mivel a szénhidrát köti a vizet vízürítéssel kezdődött
a fogyásom. Minthogy a só is köti a vizet, azt is igyekeztem száműzni
az étkezésemből. Azt követően a második hónapban ledobtam 7 kilót.
Ez még nem látszott rajtam, csak egy számmal kisebb ruha kellett
már. Aztán a következő hónapban egy deka sem jött le, meg is keseredtem,
utána kellett olvasnom, és kiderült, hogy a világ legtermészetesebb
dolga, hogy nem fogyok, hiszen egy gáton kersztül kell törni. Aztán
megint elkezdtem fogyni, aztán megint megtorpant a sólyom, aztán
megint lejjebb ment, gyakorlatilag 8 hónap alatt fogytam le 60 kilót,
és akkor még nem futottam. Mozogni viszont többet próbáltam: igyekeztem
gyalog járni, az autómat becsuktam a garázsba, a munkahelyemen nem
használtam a liftet. A városban is - bármilyen távolságra - csak
gyalog jártam. Csak a nagybevásárláshoz vettem elő az autót. Akkor
már jólesett ez a fajta mozgás. Amikor a 90 kilót elértem, egészen
egyszerűen mozgáshiányom támadt. Aztán csak elkezdtem futni az utcán.
Nekem ez nagyon jól esett. Kimértem egy két és fél kilométeres kört
a tömb körül, ahol akkor laktam, és elkezdtem kocogni. Nagyon jól
esett, és hamar kevésnek bizonyult. Akkor - mivel társadalmi funkcióm
az atlétikai szakosztály vezetői poszt volt, a feleségem atlétaedző,
a gyerekem 90-ben magyar bajnok sprinter volt, a kisebbik lányom
is többször volt egyéniben 60 méteren magyar bajnok fedett pályán
is, csapatban a szolnoki SE-vel nyolcszoros váltóbajnok - ez is
inspirált engem arra, hogy mozogni kéne, meg le kéne fogyni.
Akárhol feltűntem ugyanis sportvezetőként egy-egy versenyen, nem
éreztem jól magam: egy amorf ember képviseli a sportolókat, nem
veszi jól ki magát.
Tehát elkezdtem futni, elkezdtem olvasni a SPURI-t, ami engem nap
mint nap motivál. Ha előveszem bármelyik számot és beleolvasok,
olyan örömmel megyek ki futni, bármilyen idő is van kint. Kikapcsol,
és ma ez adja nekem a szabadságot. Mára 76-78 kiló vagyok. Közben
volt két műtétem, amelyet egy befekvéssel tudtam le. Egy sérv, és
egy zsírszaporulatot távolítottak el, ami csak a bőr alatt volt,
de akkora, hogy a sebész két kezében nem fért el. No ezután azt
mondták, hogy 8 hétig nem szabad futnom. Az ötödik héten már nem
bírtam tovább. Kimerészkedtem. Végül is inkább hasznosnak, mint
károsnak bizonyult, mert segített, hogy a műtét után keletkezett
vérömlenyt gyorsabban felszívódjon.
Ekkora kihagyás után sem kellett újrakezdenem, mert emlékezett a
szervezetem a korábbi kilométerekre, és egy kis izomlázon kívül
mást nem éreztem. Mindazokat hasznosítom, amit a SPURI-ban olvastam:
az L-karnitin például sokat segített, a műtét utáni újrakezdésnél
nem savasodtam be, odafigyelek az étkezésemre, a mozgásra. Szinte
mindennap futok, öt nap után szoktam egy pihenőnapot tartani.
Többször futottam már hosszabb távot is, többet is, mint egy félmaraton,
sőt már volt harminc kilométerem is, de versenyen, pontosan mért
körülmények között még sohasem futottam le a félmaratont, idén ezt
formális körülmények között is szeretném teljesíteni. Tavaly február
25-én kezdtem el komolyabban foglalkozni a futással. Úgy érzem felkészültem
erre, és ősszel teljesítem a NIKE Budapest félmaratont.
Távlati terveimben szerepel, hogy ha ilyen örömfutó maradhatok,
így 49 évesen, csak motoszkál persze bennem, hogy ha az órámat magamon
felejtem, hogy versengjek. Elvesztem az agyam, és igyekszem minél
gyorsabb tempót menjek. Én nem voltam futó korábban sosem, de most
az vagyok, és ennek örülök. Ős nagyon jól érzem magam minden rendezvényen.
Az eddigi csúcs a KAISER'-PLUS Futófesztivál volt, ahol nagyon jól
éreztem magam. A hét kilométeren indultam a Futás napján, igazi
örömfutás volt, 32 percet futottam a 7 kilométeren. Tettem már meg
12 kilométert 54 perc alatt, de akkor totál kifutottam magam.
Fogyás közbeni futás
Éreztem a térdem, meg az Achillesem, de a probléma csak addig tartott,
amíg rá nem jöttem a saját zsebem kára árán, hogy a cipő mennyire
fontos. Meg kellett találnom azt a cipőt, amelyik jó a lábomra,
és attól kezdve minden panaszom megszűnt. Se sérülésem, se visszatérő
fájdalmam azóta nem volt. Ha egy erőteljesen edzés után mégis megfájdul
a lábam, annak még örülök is, tényleg szinte jólesik.
|
|
|