Tudatosan térdünk egészségéért

Testünk legnagyobb, és szerkezetét tekintve a legbonyolultabb ízülete a térd, mely a legtöbb futó gyenge pontja. Ez főként annak köszönhető, hogy a funkcionális egységnek tekinthető alsó végtagnak pontosan a közepén található, így ha a fölötte, vagy alatta lévő ízületekkel probléma van, az mindenképp kihat az állapotára. Ezen kívül rajta keresztül történik a testsúly átadása az alsóbb szegmentumok felé, és biztosítania kell a mozgáshoz szükséges stabilitást és mobilitást egyaránt. Bonyolult szerkezete számos képletet tartalmaz, melyek közül sérülés, vagy túlerőltetés esetén bármelyik okozhat fájdalmat. Ahhoz, hogy az esetleges fájdalom ne ijesszen meg túlságosan, vagy eredményesen kezelni tudjuk, elengedhetetlen a struktúra minél pontosabb ismerete.

A térdízület felépítése olyannyira összetett, hogy alkotásában rögtön kettő ízület vesz részt. Először is ízesül a combcsont a sípcsonttal, másrészt a térdkalács és a combcsont között is található egy ízület. A mozgásban betöltött szerepe a combcsont és sípcsont által létrejövő ízületé elsődleges, míg a térdkalács és combcsont ízesüléséből származóé csak járulékos. A térdkalácsnak követnie kell a térd mozgásait, épp ezért mobilnak kell lennie. Letapadása beszűkülést okoz a térdízület mozgásaiban, mely megelőzhető a térdkalács rendszeres átmozgatásával. Ehhez üljünk le egy ágyra, és a térdhajlatunk alá tegyünk egy párnát, hogy az ízület enyhén lazán hajlított állapotba. Mutató és hüvelykujjunkkal fogjuk meg a térdkalácsot a két oldalánál és óvatosan mozgassuk néhányszor jobbra és balra. Utána ugyanezzel a két ujjunkkal fogjuk át fentről és lentről, majd mozgassuk át ebben a két irányban is. A fel-le mozgások általában nehezebben szoktak menni, mivel a térdkalács helyzetét nagyban befolyásolja a négyfejű combizom hossza, így itt ismét meg kell említeni a nyújtásnak a fontosságát.

A combcsont és sípcsont által alkotott ízületben jönnek létre a térdízület tényleges mozgásai, a nyújtás és a hajlítás, melyekhez járulékosan egy kis rotáció is társul. A járulékos rotációra az anatómiai viszonyok miatt van szükség. A combcsont két hatalmas konvex "gumóval" alkotja az ízületi fejet, mely kb. 2,5-szöröse a sípcsonton lévő ezeknek megfelelő konkáv ízületi ároknak. A combcsont végén lévő két "gumó" közül a belső lényegesen nagyobb a külsőnél, és térdnyújtáskor az utolsó 5 fok csak a befelé csavaró mozgás segítségével jöhet létre. Nagyon fontos, hogy ez az utolsó 5 fok ne maradjon el, mert a teljes nyújtás a térd zárt ízületi helyzete. Ilyenkor az ízületi tok és a szalagok lazák, pár fok elmaradása esetén muszáj állandóan megfeszülniük, így túlterhelődik az ízület. A combhajlító izmok zsugorodása miatt gyakori ez a néhány fokos elmaradás, de rendszeres nyújtással, és a combfeszítők erősítésével megelőzhető, vagy korrigálható.

Az ízületi felszínek közötti különbségek kiegyenlítésében nagy szerepük van még az ízületben lévő porcoknak, vagyis a meniscusoknak. A térdízületben kettő "C" alakú porc található. Mindkét meniscus befelé nyitott, a szélek felé vastagabbak, a középvonal felé lejtenek. A porcok másik nagyon fontos funkciója a futás közben fellépő nyíróerők csökkentése, ebből kifolyólag mozgás során a combcsont gumóit követve elmozdulnak. A stabilitás és mobilitás miatt rögzítettségük bonyolult, a lényeg, hogy a belső meniscus az erőteljesebb rögzítettsége miatt kevésbé képes elmozdulni, mint a külső.

A szalagok a térdízület stabilitásában töltenek be fontos szerepet, szakadásuk esetén a térd különböző irányokba instabillá válik. Az oldalszalagok a térd két oldalán húzódnak a combcsontot összekötve a lábszárral. Főként a térd oldalirányú elmozdulásait akadályozzák meg, de gátolják a sípcsont túlzott kifelé csavarodását. Nyújtott térd mellett feszesek. A keresztszalagok a sípcsontról való eredésük helyéről kapták a nevüket. Az elülső keresztszalag a sípcsonton elől eredve fut hátra keresztirányba a combcsonthoz, míg a hátulsó keresztszalag hátulról előrefelé fut kevésbé diagonálisan. A térd hajlításakor a hátulsó, nyújtásakor az elülső keresztszalag feszül meg főként. Megakadályozzák a combcsont és a sípcsont egymáshoz képest túlzott előre, vagy hátrafelé mozdulását. Az elülső keresztszalag sérülése a leggyakoribb, szakadásakor kiváltható az úgynevezett "asztalfiók tünet", vagyis fixált comb mellett a sípcsont előre mozdítható. Természetesen az oldal-, és keresztszalagok működése nem szeparálható el teljes mértékben egymástól, hanem összeadódnak, támogatva, kiegészítve egymás funkcióját.

A térdízületen belül rengeteg bursa, vagyis nyáktömlő található. Ezek a csontos kiemelkedéseket fedik, a rajtuk való könnyed, akadálytalan elmozdulást biztosítják. Sérülés, fertőzés, illetve túlerőltetés következtében gyulladás jöhet létre bennük, amikor nagy mennyiségű folyadék halmozódik fel a bursa zsákjában, mely nem tud elvezetődni. Leggyakrabban a térdkalács előtt található prepatellaris bursa érintett. A gyulladás a tünetei a lokális fájdalom, duzzanat, mozgásbeszűkülés, illetve meleg tapintatúvá, és vörös színűvé válik a térd. Hosszabb ideje fennálló gyulladás esetén a tömlő fala megvastagszik, és a benne lévő folyadék érintés hatására hullámzóvá válik. Az túlerőltetésből származó enyhe gyulladás pihentetés és jegelés hatására megszűnik. Nagyon fontos betartani a fokozatosság elvét edzésnél, főleg kezdő futóknak. Gyakran tapasztalható, hogy valaki az első futások alkalmával túlértékeli a saját erejét, mely hatására a bursák érzékenyen reagálnak. A jó hír, hogy a nyáktömlők nagyon jól adaptálódnak a terheléshez, csak mindenki az edzettségi állapotának megfelelően tervezze a távokat és az intenzitást.

A mobilitásban és a stabilitásban az izmok szerepe is kiemelt. Elülső keresztszalag sérülésnél megfelelő testtudat esetén az izmok megerősítésével megőrizhető az ízület stabilitása, és a fizikai aktivitás igénye, és a sérülés mértéke szerint ki is váltható a műtét. A térd nyújtását a négyfejű combizom végzi, mely a térden elöl található. A négy külön álló fej közös ínban egyesülve a térdkalácsot áthidalva alatta tapad a sípcsonton. A hajlításban több izom vesz részt. Ezek hátul találhatóak az ízületet külső és belső oldalról körülvéve. Egy részük a csípőt is áthidalja, annak a feszítését végezve a nagy farizommal egyetemben. A hajlító izmok rendkívül hajlamosak a zsugorodásra, míg a feszítő a gyengülésre.

Láthattuk, hogy a térdízületnél nem csak a megfelelő izomerő, hanem az izmok egymáshoz képesti egyensúlya is kiemelt fontossággal bír. Az egyes képletek panaszai esetében más és más nehézségű gyakorlatok végezhetők. A továbbiakban ebben szeretnék segítséget nyújtani.

Gyakorlatok

1. Helyezkedjünk el hanyatt fekvésben, alkar támaszban nyújtott térdekkel. Feszítsük vissza a lábfejünket, sarkunkkal nyújtózzunk meg lefelé. Feszítsük meg combizmainkat, a térdhajlatokat próbáljuk meg leszorítani a talajhoz. Tartsuk meg 5 másodpercig, majd lazítsunk. X 10.

2. Maradjunk az előbbi kiinduló helyzetben, csak a jobb térdhajlatunk alá tegyünk egy hengert, vagy labdát. A lényeg, hogy a térd legyen alátámasztva, és enyhén hajlított helyzetben. Erősebbek egy bokasúlyt is felcsatolhatnak. Nyújtsuk ki a lábszárunkat a comb meghosszabbításába, feszítsük meg alaposan, tartsuk meg 5 másodpercig, majd hajlítsuk vissza. X 10/ oldal.

3. Változatlan kiinduló helyzetben bal lábunk legyen talpra húzva, jobb lábunk nyújtva. A jobb bokára erőnlétnek megfelelően egy súly felcsatolható. Feszítsük vissza a lábfejünket, sarkunkkal nyújtózzunk meg, majd emeljük meg a jobb lábunkat nyújtva kb. 45 fokig, és térjünk vissza a kiinduló helyzetbe. X 10/ oldal.

4. A korábbi kiinduló helyzetben vagyunk, mind két láb talpra húzva. A jobb bokára egy gumiszalag van kötve, melynek másik vége a hátunk mögött legyen valamihez rögzítve stabilan. Nyújtsuk ki a jobb térdünket teljesen úgy, hogy közben a lábszárunk maradjon 5-10 centivel a talaj fölött. Tartsuk meg a nyújtást 5 másodpercig, majd hajlítsuk vissza a jobb lábunkat a bal mellé. X 10/ oldal.

5. Helyezkedjünk el hason fekvésben. A karok a törzs mellett, térdek nyújtva, a lábak a lábujjakon támaszkodnak. Nyújtózzunk meg a sarkakkal lefelé, feszítsük meg comb-, és farizmainkat. Tartsuk meg 5 másodpercig, majd lazítsunk. X 10.

Ezek a gyakorlatok bárki számára elvégezhetők. Mivel tehermentesített helyzetben történnek, így túlerőltetés, vagy sérülés esetén is ajánlott a végrehajtásuk. Erősítik a combfeszítőt, és nyújtják a combhajlítókat. A hanyatt fekvő gyakorlatok nehezebbek, és hatékonyabbak, ha ülésben hajtjuk őket végre. Ebben az esetben a karok nyújtott könyökkel támaszkodjanak a törzs mögött, és ügyeljünk arra, hogy ne derekunk legyen végig kicsit domború.

A következő gyakorlatok már a testsúly terhelése alatt zajlanak, csak azoknak ajánlottak, akik az izmaik egyensúlyát szeretnék visszaszerezni. Sérülések és túlterhelés után közvetlenül végrehajtásuk kerülendő.

1. Álljunk egyenesen, párhuzamos lábfejekkel egy bordásfallal szemben. A kezekkel vállmagasságban kapaszkodjunk meg, jobb bokánkra legyen egy gumiszalag kötve, melynek másik vége boka magasságban rögzítve a bordásfalhoz. A szalag legyen rövid és feszes. Anélkül, hogy a törzsünk kibillenne a stabil helyzetéből, hajlítsuk be a jobb térdünket és húzzuk fel csípő magasságig, vagy kicsivel fölé, majd térjünk vissza a kiinduló helyzetbe. X 20/ oldal.

2. Hasonló gyakorlat az előbbivel, csak pont ellentétes vele. Hajlításból indít a jobb térd, a szalag egyik vége a jobb bokához, másik a csípő magasságtól föntebb van rögzítve. Tol lefelé a jobb láb, közben nyújt a jobb térd. Próbáljuk meg a jobb lábunkat letenni a földre, majd térjünk vissza a kiinduló helyzetbe. Ne engedjük, hogy emelés közben a lábat a szalag rántsa vissza! X 20/ oldal.

3. Álljunk csípő szélességű terpeszbe párhuzamos lábfejekkel. Karok a törzs mellett, az edzettebbek megfoghatnak 2 kézi súlyzót is. Hajlítsuk be térdeinket 90 fokig úgy, hogy a csípőnket toljuk hátrafelé egyenes háttal, a térdek ne kerüljenek a boka vonala elé, és a karokat emeljük nyújtva a fülek mellé, majd térjünk vissza a kiinduló helyzetbe. X 20.

4. Álljunk támadó állásba, jobb láb elöl, bal láb hátul. A karok nyújtva a törzs mellett, a kezekben súlyzók. Hajlítsuk be mind két térdünket 90 fokig (az elől lévő térd ne kerüljön a boka vonala elé!), majd nyújtsuk ki a térdeket, közben a bal térdünket húzzuk fel a hasunkig, majd hajlítsuk őket vissza. A gyakorlat közben őrizzük meg végig az egyensúlyunkat. X 20/ oldal.

5. Álljunk egyenesen, párhuzamos lábfejekkel. A karok a fülek mellett nyújtva, bal térdünket húzzuk fel a hasunkhoz. Dőljünk előre egyenes törzzsel, amennyire tudunk. Bal térdünket próbáljuk meg kinyújtani a törzs meghosszabbításába, és jobb térdünket enyhén hajlítsuk be. Nyújtsuk ki a jobb térdünket, húzzuk a hasunkhoz a balt, végül egyenesítsük ki a törzsünket. X 20/ oldal.

Előzzük meg a panaszok kialakulását azáltal, hogy a futást kiegészítve rendszeresen végezzük a gyakorlatokat. Öltözzünk mindig az időjárásnak megfelelően, fussunk minél puhább felületen futóstílusunkhoz igazodó cipőben. Edzéseinket tervezzük meg tudatosan, erőnlétünknek és céljainknak megfelelően. Ha mégis jelentkezne a fájdalom, és csökkent terhelés hatására sem szűnik meg egy héten belül, akkor mindenképpen forduljunk orvoshoz.

Blaubacher Anna
Gyógytornász



fb share