Megtudtuk, miért futnak a nők

A futás népszerűsége évek óta töretlenül növekszik Magyarországon. Mára sokak számára természetes, hogy a nők szeretnek sportosan és egészségesen élni, számukra a mozgás örömet és pozitív élményeket jelentő, hétköznapi tevékenység. Bár sokan rávágnák, hogy a legtöbb nő azért fut, hogy fogyjon, a testsúly csökkentése csak a harmadik helyen áll az okok rangsorában. A sportolók közel fele az egészségmegőrzési szándékot, 43 százaléka a stresszoldást jelölte meg az okok között, és tízből csak négyen mondták azt, hogy fogyni szerettek volna. Motiváló tényező az is, hogy a rendszeres futás önbizalmat ad, segít átvészelni a magánéleti válságokat, és nagyban javítja az állóképességet is. A BSI és a 21 Nő az Egészségügyért Alapítvány országos kutatása első alkalommal mérte fel azt, hogy miért futnak a nők.

Kik és milyen távon
A kérdőívet kitöltő 1900 hölgy átlagéletkora 38,6 év. Egyharmaduk 1-3 éve, további egyharmaduk 4-10 éve hódol a futás szenvedélyének, bő 10 százalékuk pedig még csak az elmúlt év során kóstolt bele ebbe a sportba. A megkérdezettek 60 százaléka heti 2-3 alkalommal fut, további 25 százalékuk legalább heti négyszer. Abban, hogy ki milyen távot fut le, jelentősek az eltérések. Tíz megkérdezettből négyen 11-25 kilométert, hárman 26-45 kilométert, ketten 10 kilométernél kevesebbet teljesítenek heti átlagban, míg egy ember 46 kilométernél is többet fut. A mozgás hiányának élettani és pszichés következményeivel az egyén nap mint nap találkozik, tapasztalja negatív hatásait. A futás, a gyaloglás mindenki számára elérhető mozgásforma, pozitív hatása szinte azonnal jelentkezik, már a mozgás alatt örömet és sikerélményt tud adni. Erre az egészségtrendre reagál a (BSI) és a 21 Nő az egészségügyért alapítvány, a nők és a futás témakörében elvégzett első, országos kérdőíves kutatás kezdeményezői.

Kocsis Árpád, a BSI versenyigazgatója: "A BSI 25 éve szervez helyi és országos sportversenyeket, sokszor 20 000-30 000 résztvevővel, évről évre egyre több hölgy regisztrál a versenyekre. A legidősebb gyalogos számban indult versenyző 82 éves, a legfiatalabb 7 éves volt, aki lefutotta az 5 kilométeres távot. A kérdőíves kutatás arra ösztönöz minket, hogy még jobban hangsúlyozzuk, hogy a nők szerepe a szabadidősportban is ugyanannyira fontos, mint a férfiaké, kell, hogy ugyanannyi idő jusson számukra a sportra, mint férfitársaiknak. Igenis lehet egy család laza és támogató abban, ha egy anya, feleség, nagymama időnként azt választja, hogy elmegy futni meleg vacsorakészítés és vasalás helyett."

Kertész Éva, a 21 Nő az Egészségügyért Alapítvány ügyvezetője: "Az alapítvány a tevékenységét az egészségügyi edukációnak szenteli. Alapítványunk tagjai magánemberként és a hazai egészségügy meghatározó döntéshozóiként is azt tapasztalják, hogy a mozgás a fizikai és lelki egészség megőrzésének egyik lehetősége. A kérdőíves felmérés pedig azt is bizonyítja, hogy egyre többen vagyunk nők, akik tudatosan a kezünkbe akarjuk venni a sorsunkat, és nem bízzuk a véletlenre a saját egészségünket. Minél többen vagyunk, akik ezt fontosnak tartjuk, annál több eséllyel dolgozhatunk a hazai lakosság egészségének jobbítása érdekében."



A futás jó - ez ma már nem kérdés
A legáltalánosabb változás az állóképesség javulása: erről a megkérdezettek 85 százaléka számolt be, függetlenül az életkortól, de még attól is, hogy hány éve kezdték el a futást. A sport stresszoldó hatása az évek múlásával erősödik: míg az egy évnél rövidebb ideje futók körében csupán 38 százalék számolt be ilyen hatásról, a tíz évnél is régebb óta futók 61 százaléka tapasztalta meg. A válaszadók 58 százaléka számolt be arról, hogy amióta futni kezdett, nőtt az önbizalma. Ez az arány a falvakban és a kisvárosokban valamivel magasabb (62-63 százalék), míg Budapesten alacsonyabb, 55 százalék. A futás közösségépítő szerepe sem elhanyagolható, a megkérdezettek 40 százaléka szerzett új barátokat a sportnak köszönhetően. A futóbarátságok pedig nem csak a pályán segítenek a teljesítményünk - a lefutott táv vagy a sebesség - növelésében és a motiváció fenntartásában, hanem a mindennapi életben is védelmet jelenthetnek például a magány vagy a depresszió ellen.

Még nem figyelünk eléggé magunkra
A pozitív hatások mellett nem elhanyagolható az a tény, hogy a futás megterhelheti a szervezetet. A kérdőív azt is felmérte, mit tesznek a sportolók az esetleges káros hatások enyhítése, elkerülése érdekében. Ebben a tekintetben egyelőre nem lehetünk túl bizakodóak: bemelegítést csak a megkérdezettek fele végez, a megfelelő folyadékpótlásra a futók szűk kétharmada figyel, a fiatalok körében biztatóbbak az arányok. A kutatás dr. Menczel Zsuzsa pszichológus szerint egy ígéretes kezdet. "Az eredmények, a válaszadó hölgyek körében azt mutatják, hogy a korral együtt jár egyfajta egészségtudatos növekedés. A negyvenes éveik felé közeledve a nők egyre jobban figyelnek testi és lelki egészségükre. Az, hogy a mozgást tudatosan használják például a stresszel való megküzdésre, egy olyan információ, amelyet a fiatalabbak számára is közvetíteni lehet. Ugyancsak megerősíti a kutatás azt a más területekről már ismert tényezőt, miszerint az iskolázottság a sportos és egészséges életmód magasabb szintjével jár együtt."

A lakosság egészségkultúrájának növelése komoly társadalmi feladat Magyarországon, ahol az emberek egészségi állapota és születéskor várható élettartama alacsonyabb, mint Európa más országaiban. A rendszeres testmozgás az egészségtudatos ember válasza a 21. század kihívásaira. A BSI és a 21 Nő az egészségügyért alapítvány a felvállalt edukációs munkát a jövőben újabb kutatásokkal, kezdeményezésekkel szeretné folytatni.

Beszélgetés a témáról az ATV-n: kattints ide a videóért!

A témáról a Nők Lapja Café oldalán is olvashatsz!

A háttérelemzés innen érhető el.