Ötven felett mások a prioritások

Nem vagyok se fiatal, se öreg, hanem erős - tartja magáról Szarvas Mátyás. Az ötödik ikszet éppen egy hónapja elérő egri hálózatfejlesztési szaktanácsadó eddig kétszer futotta körbe Magyarországot, és néhány éven belül a harmadszorra is nekivág a távnak. Most a Balaton és FélBalaton Szupermaratonon szeretne bizonyítani.

- Tavaly egyéniben és csapatban egyaránt neveztél a Balaton és FélBalaton Szupermaratonra. Idén azonban csak az utolsó két nap csatlakozol a mezőnyhöz. Miért?

- Jövő héten is szívesen végigfutottam volna a teljes távot, hiszen a Balaton az egyik kedvenc vidékem, azonban a munka közbeszólt. A badacsonyi rajtnál csatlakozom a mezőnyhöz.

- Milyen intenzitással készülsz a tavaszi futóidényre?

- Ismerőseim szerint elég gyilkos iramot diktálok, heti 5-6 edzést mindig beszorítok a programba, még akkor is, ha csak néhány órát tudok aludni miatta. Ma például hajnali háromkor keltem Egerben, ötkor pedig már Budapesten, a Római-parton futottam két órát, amit egy másfél órás erősítés követett, majd ezt követően jöhetett a munka.

- Már gyerekkorodban is ennyire fanatikus futóbolond voltál?

- Tízéves korom óta szerves része életemnek a sport, de 22 évig a futballé volt a főszerep. Már 18 évesen az NB I-es Békéscsaba keretéhez tartoztam, azonban inkább a továbbtanulás mellett döntöttem, és az alacsonyabb osztályban folytattam. Később túrázni kezdtem, és egy idő után rájöttem, kocogva is meg lehet tenni ezeket a távokat, majd arra, hogy futva is. Imádom a természetet, a futás pedig egyfajta örök szerelem lett. Nemcsak kipihenem magam egy-egy edzés alatt, de miután mindig jár az agyam, még indirekt formában válaszokat is kapok az aktuális kérdéseimre.

- Helyezés vagy idő számít? Vagy inkább a futás örömére koncentrálsz majd az idénynyitón?

- Ötvenévesen már egészen mások a prioritásai az embernek. Korábban sok mindent másképp láttam, de ma már például nem foglalkozom azzal, hány perc alatt futom le az ezreket. Bírnék nagyobb iramot is, azonban az számít: fájjon picit, de jól essen a futás. Elsősorban az esztétikára helyezem a hangsúlyt a hegymászásnál is. Kereshetnék, meredekebb és komolyabb kihívásokat is, de minek? Az a fontos, hogy élvezzem, amit csinálok. Nagyon várom már az idénynyitót, utána pedig a mátrabérci terepfutás és a Békéscsaba-Arad szupermaraton következhet.



fb share