Bócsa Barnabás: Vivicittá, mosolygós arcok

Általában megszokott baráti körrel vág neki a Vivicittá távjának Bócsa Barnabás, aki negyedik alkalommal áll rajthoz a 26. T-Home Vivicittá Városvédő Futáson. Ezúttal azonban a barátok közül van, aki a félmaratont, van, aki a Midicittát választja. Barnabás mégsem marad egyedül: a 11,2 kilométert egy kollégájával fogja teljesíteni.

- Negyedik városvédő futásodon sem változtattad a kilométerek számát. Ennyire ideális számodra ez a táv?

- Valóban ez egy olyan táv, ami kényelmesen kivitelezhető. Egyszer már futottam a félmaratont is, azonban a szezon elején nem szeretném megerőltetni magam, ráadásul a télen a felkészülésre is kevesebb alkalmam volt, mint szerettem volna. A tél sajnos elhúzódott, de vasárnap remélem nem lesz semmi gond az irammal. Rendszerint egy baráti társasággal állok rajthoz, idén azonban szinte mindenki más távot választott: van, aki a félmaratonon, más pedig a Midicittán áll rajthoz.

- Életed első megmérettetése is a Vivicittához kötődik. Hogyan emlékszel vissza a debütálásodra?

- Ez a verseny a maga szépségével kiváló példa arra, milyen remek hangulatot lehet teremteni egy tömegsport rendezvényen. Emlékszem, szép időnk volt, és az egész futás alatt mosolygós arcokat láttam. A táv legszebb, legalábbis számomra legkedvesebb része a rakpart és a Margitsziget. Azért a látványért érdemes futócipőt húzni. Az edzéseket is ott tartom, de akkor már sötét van, napfényben és autók nélkül teljesen más a látvány.

- Milyen gyakran jutsz ki a Margitszigetre?

- Általában hetente háromszor, este nyolc körül érek ki munka után. Szerencsére feleségem nemcsak elfogadja, de támogat is a sportban. Ha szép az idő, akkor a versenyekre is elkísér, és ilyenkor a barátom gyerekére is vigyáz. Két hosszabb és egy rövidebb edzést tartok, heti 20-25 kilométert futok. Ezek az alkalmak nemcsak az egészséges életmód feltételeit teremtik meg, de a gondolatok rendezése szempontjából is hasznosak. A futás kikapcsol és megnyugtat.

- Mióta űzöd ezt a sportágat?

- Gyerekkorom óta. Kezdetben fociztam, de az alapozás és az edzések jó részét a futás tette ki már akkor is. Egy hosszabb ideig nem sportoltam semmit, de úgy öt évvel ezelőtt ismét belekezdtem. Ahogy öregszik az ember, úgy foglalkozik egyre többet az egészségével. Kezdetben csak egymagam róttam a köröket, másfél év után álltam először rajthoz. Ahogy már beszéltünk róla, éppen a Vivicittán. Idén sem lesz sok versenyem, a városvédő futás után ismét az edzések dominálnak, majd a Budapest Nemzetközi Félmaraton és a balatoni szezonzáró következik.

fb share