Bogár János kassai klubban folytatja

Több mint érdekes hír látott napvilágot a legnagyobb közösségi oldalon. Feladója a Fancsalon élő Bogár János hosszútávfutó volt, aki ezt írta: "Kedves futóbarátaim! Bocsánatot kérek azoktól, akiknek a nemtetszését váltom ki azzal, hogy januártól szlovák színekben futok majd a viadalaimon. Sajnos rá kellett jönnöm, hogy kis hazánkban hitegetésből nem biztosított a versenyzésem, így rákényszerülök erre a döntésre."

Kassai klubja lesz.
-Ezeket a sorokat elkeseredésemben írtam, panaszkodni véletlenül sem akartam – kezdte az ötvenéves atléta. - Itthon nincs klubom, úgynevezett egyesületen kívüli státuszon indulok a különböző szintű eseményeken. Támogatóim persze vannak: többségük termékkel, például tejjel, vitaminokkal segít nekem, de akadnak olyanok is, aki pénzt is adnak. Szinte kivétel nélkül Encs környéki magán- és jogi személyek állnak mögöttem, valamennyiüknek hálás vagyok és mindent köszönök nekik.

Szavaiból kimondatlanul is kiderült, hogy mindez kevés az ";üdvösséghez", szponzori körétől nem tud annyit összeszedni, amennyiből eljuthat a rangos eseményekre...
-Ha valaki azt kérdezi, hogy pénz hiányában hány külföldi versenyről maradtam le, akkor elszorul a torkom - folytatta Bogár János. - Világ- és Európa-bajnokságokat, továbbá hagyományos nagy léptékű hosszútávú viadalokat rendeztek nélkülem. Mehettem volna például Dél-Afrikába, Hollandiába, Spanyolországba, Tajvanra és Svájcba is, de csak a "krémet" említem, ha mindent fel akarnék sorolni, estig tartana... Anyagiak hiányában elsősorban az itthoni rendezvényekre összpontosítottam, ezekre úgy-ahogy eljutottam. Egyébként éppen a napokban leltároztam, összesítettem az éveimet, a számaimat és magam is megdöbbentem. Nem kevesebb, mint harminckét esztendeje csinálom, ezalatt pedig ezerkétszázszor álltam a rajtvonalra. A három kilométertől kezdve a háromszázig terjedő távokat teljesítettem, s csak az égiek tudják, hogy az edzésekkel együtt hány tízezer kilométert tehettem már meg.

...és még nincs vége, hiszen Bogár János nem érzi magát sem öregnek, sem kiégettnek. Megkérdeztük a Bécs-Budapest szupermaratoni egykori sokszoros nyertesétől, hogy látja-e már az út végét, mire így felelt:
- Meddig csinálom még? Ameddig az egészségem engedi és ameddig a kedvem tartja, vagyis nem tudom megmondani, mikor vonulok vissza. A Bécs-Budapestet hetvenévesen is lefutották már, s hol vagyok én még a hetventől. Szorgalmam mit sem csökkent, hetente most is kilencszer tréningezem, Fancsal környékén "járom" az utcákat, teljesen egyedül szaladgálok. Egyenesen muszáj edzésben maradnom, hiszen csak az idén még hat fellépésem lesz.

A legizgalmasabb Bogár-téma pedig az, hogy milyen sors vár a futóra januártól? Hírül adta, hogy északi szomszédaink felé kacsingat, arról persze szó sincs, hogy magyar állampolgárságát szlovákra cseréli, viszont - ha minden jól megy - kassai klubja lesz.
- 1991 óta járok futni Miskolc testvérvárosába, ahol nagyon sok személyes kapcsolatot szereztem, a kassaiak már-már "sajátjuknak" tekintenek - közölte Bogár János. - Sokat beszélgettem az ottani barátaimmal, a hivatalban lévő sportvezetőkkel, a klubok funkcionáriusaival és ennek hozadékául csillant fel előttem a remény. Úgy néz ki, hogy kassai klubom lesz, a megállapodást a tervek szerint januárban írjuk majd alá. Jövőbeli kenyéradó gazdámat csak azért nem nevezem meg, mert nem akarok semmit elkiabálni. Mindenhol vannak rosszakarók, aztán hasonló ügyben egyszer már pórul jártam egy budapesti egyesület esetében. Most tehát türelmesen várok és csendben vagyok, annyit persze elárulok, hogy majdani klubom a külföldi versenyeztetésemhez és a napi felkészülésemhez járul majd hozzá, szakmai segítséget nem kapok majd tőlük és nincs is szükségem ilyenre, hiszen magányos farkasként eddig is saját magamat edzettem - eredményeim és sikereim alapján nem is rosszul. A kassaiak azt várják majd tőlem, hogy vigyem el a világba a jó hírüket. Úgy érzem, hogy erre képes leszek, így ezen a bolton megítélésem szerint mindenki csak nyerhet!

Forrás: Edzésonline

fb share