4. Intersport Túranap ajánló első kézből - Végigjártuk, gyönyörű, gyertek!

Nem titok, hogy Csillaghegyen lakunk és a Nagy-Kevély a kedvenc kirándulóhelyünk. Jártunk már ott minden évszakban és mindig lenyűgöző. Hétfőn szép napos (igaz kicsit párás) idő volt, így nekivágtunk a most vasárnapi 4. Intersport Túranap útvonalának, annak is a leghosszabb távjának - a 29 kilométernek. Vittünk fényképezőgépet is, hadd lássátok, hogy hová várunk mindenkit november 6-án.
(A képek kattintással nagyíthatók!)

A környék túrái szinte mind kihagyják a csillahegyi-rókahegyi kőfejtőt, pedig lenyűgöző, ahogy a 3 szintjéről egyre több és több látható a városból. Tiszta időben látszik a Vár, a Parlament és a Gellérthegy, de akár a fóti templom is. Nem könnyű a hosszú lépcsősor (elfelejtettem megszámolni), talán a túra legnehezebb része, de a látvány megéri! Mi sokszor merengünk itt és fedezünk fel egyre többet és többet innen felülről a városból és a környékéből. Aki vállalja a cipelést, jól jár, ha hoz magával látcsövet.












A bánya után szomorúan láttuk, hogy ismét tele van szeméttel a hegy másik oldala. Pár éve itt takarított a TV2 Napló műsora, de a jelek szerint ez egy kilátástalan harc - önmagunkkal. Még jó, hogy a környék szép lovai vidám trappolásukkal segítettek elfeledni a kupacokat.

Átkelve az ürömi-kalászi országúton, megkezdtük a hosszú - kb. 5 kilométeres - emelkedésünket a kedvenc Kevély-csúcsunkhoz. Jó az út és lenyűgöző az őszi erdő. Gyorsan felsétáltunk az első ellenőrzőponthoz (5.05 km), ahol majd visszafordulnak a 10,1 kilométeren induló kistávosok. Csak egy picit kell tovább sétálni, hogy jobbra feltűnjön az általunk mindig megcsodált 3-as határkő. 1923-ban állították és (Buda)Kalász, Üröm és (Pilis)Boros Jenő településeket jelzi.

Picit meredek csak az út és hamar eljön az Ezüstkevély, majd a Nagy-Kevély. Ott le kell ülni - remek uzsonnázó hely - és felülről rácsodálkozni a 300 méterrel alattunk lévő völgyre, benne Pilisborosjenővel és az Egri várral, ahová majd később eljutunk a túra során. Innen fentről jól látszik, hogy miért hívják ezt a részt Budapest szélcsatornájának, hogyan jut be a friss levegő a városba a hegyek között. Mi most is nehezen indultunk tovább, egyszerűen jó ott ülni-állni-nézelődni.

Bő egy kilométer lefelé a 2. ellenőrző pont (8.43 km), de meredek és apró köves. A futóknak itt különösen figyelni kell majd! Ezen a réten van kiépített tűzrakóhely, kényelmes fedett ülőke. Itt válik el a közép és hosszútáv egymástól. Kicsit hezitáltunk, hogy beleférünk-e a "szintidőbe", nem sötétedik-e ránk, de olyan szép volt az idő, hogy nekivágtunk a 11 kilométeres csobánkai körnek is. Nagyon megérte, mert néhol mesésen szép volt az őszi erdő színpompája.

















Sokat haladtunk a kellemes és széles erdei kerékpárúton, ahonnan most Csobánkát csodálhattuk felülről. Majd jól meglepődtünk, hogy milyen nagyon szép a falu főtere (köszönjük EU pályázatok!). Itt bolt és kocsma is van, be lehet pótolni az elvesztett kalóriákat. Ezután a túra második legnehezebb része következik, fel a Mackó-barlanghoz. Jó meredek, de kevesebb, mint 1 kilométer, tehát kibírható.

A barlangtól laza emelkedő jön és már vissza is értünk a Kevély alatti ellenőrző ponthoz (19.46 km). Innen együtt megy a két táv le az egri várhoz. Itt is van egy rövid szakasz, ahol eléggé csúszós a meredek lejtő, futóknak nem itt kell majd belegyorsítani. A vár olyan, mint mindig, kellemes emlék azoknak, akik látták a filmet. Jókat lehet gondolkozni, hogy hol öntötték a levest le az asszonyok, hol jött ki a tűzgolyó, hol robbant le a bástya, hol állt Dobó stb. Idén is szervezünk ide történelmi bajvívókat!

A vár utáni kilométerek szinte egyenesek. Szeretek innen fölnézni a balra emelkedő Nagy-Kevélyre, ahol mindig láthatóak a fenn lévő turisták apró pontjai és ahonnan korábban mi tekintgettünk lefelé.

Hamarosan jön az eltéveszthetetlen Teve szikla.

Átballagtunk a második falun, Pilisborosjenőn. Az itinerben murvásnak írt Iskola utca szép díszkövet kapott. A falu végén nekivágtunk az utolsó érzékelhető, de szerencsére nem hosszú emelkedőnek és már vissza is értünk az első ellenőrző ponthoz (24,31 km). Innen már ismerős az út. Hosszú lejtő az országútig, második üdvözlés a még kint lévő lovaknak, gondterhelt tekintet a közben kibővült szemétkupacoknak és picit fel a Rókahegyre. Most kihagyja az útvonal a kőbányát és a meredek lépcsőit, egyenesen megyünk vissza Csillaghegy barátságos hegyi utcáin a célba.
Mi megfontolt, nézelődő (magyarul lassú) túrázók vagyunk. Csobánka előtt csatlakoztunk egy minket utolérő csoporthoz, de 3 perc után feladtuk a rohanást és visszaváltottunk a saját és megszokott tempónkra. A 29,36 kilométert így mi 8.5 óra alatt teljesítettük, tehát bőven belefértünk a szintidőbe. A középtávosoknál (18.33 km) ez a kérdés fel se merül.

Még hazasétáltunk, így 30 kilométer került az edzésnaplóba. Azt nem mondjuk, hogy nem esett jól a meleg vacsora és nem éreztünk kisebb izomlázat másnap.

A túra nagyon szép. Bíztatunk mindenkit, hogy csatlakozzon vasárnap és ismerje meg Csillaghegy és a Pilis ezen gyönyörű részeit!

Kocsis Árpád és Kabai Orsolya,
a BSI csillaghegyi dolgozói

fb share