Az anya szurkol a lányának, a lány az anyjának

Szendrei Márta egyre inkább belelendül a versenyzésbe. A budapesti XI. kerületben élő futóhölgy inkább a hosszabb távokat szereti, de kipróbálja magát a 16. Coca-Cola Testébresztő Női Futógálán is, ahol lemérheti, hol tart a felkészülésben.

- Régóta jársz versenyezni?

- Már egészen kicsi koromtól kezdve szerettem futni. Az életem része lett, napi program. Komolyabban olyan 17 éves korom körül kezdtem venni, akkor kezdtem tömegversenyekre járni. Egyesületnek nem voltam tagja sohasem, megmaradtam hobbifutónak. Mostanában kezd az eredményesség fontos lenni, ahogy komolyabban veszem, és jobban figyelek arra is, hogy minél jobb időket érjek el. A legutóbbi T-Home Vivicittá Városvédő Futáson 55. lettem, de legnagyobb sikerem a Tárnoki Tófutáson volt, ahol a bronzérmet sikerült megszereznem. Persze sokat számít a hangulat, a társaság is, ami az ilyen versenyeknek állandó velejárója. Nagyon jó, hogy a futást szerető emberekkel találkozhatok, hiszen a mindennapi életemben sajnos nincsenek olyan sokan, akik ugyanígy gondolkodnak a mozgásról.

- A 16. Coca-Cola Testébresztő Női Futógálára is egyedül mész?

- Nemrég derült ki egy kolléganőmről, hogy ő is szereti a tömegversenyeket, azóta együtt szoktunk járni. Sőt, ő hívta fel a figyelmemet erre a női futógálára is. Ő rendszeres részt vesz rajta, én meg még nem jutottam el oda. Kézenfekvő volt, hogy most elkísérem és kipróbálom végre én is.

- Nem lesz neked rövid a 7,5 kilométeres táv?

- Ez számomra egy felkészülési állomás lesz. A 7,5 kilométeren indulok, talán ez lesz a legrövidebb táv, amin valaha indultam versenyen. Általában a hosszabb megmérettetések jobban fekszenek nekem, ilyen a félmaraton, vagy a maraton. Külön nem kell készülnöm rá. Annyiban lesz kihívás, hogy ez inkább gyors verseny, a nehézség az lesz benne, hogy nem vagyok egy gyors futó, inkább kitartónak mondanám magam.

- Eredményben mit vársz magadtól?

- Elterveztem egy 4,30-as kilométeridőt, azt próbálom tartani. Nem ismerem a mezőnyt, hogy mire lesz elég, de ha ennek a saját magammal szembeni elvárásnak megfelelek, akkor elégedett leszek. A verseny napján reggel a kislányomat viszem táncolni, majd együtt átmegyünk a Margitszigetre. A táncon én szorítok neki, a versenyen meg ő lesz a legnagyobb szurkolóm. Aztán meg ebédelünk egy jót, pihenünk, és megbeszéljük a napot.

fb share