Kékes Csúcsfutás: megéri a küzdelem

Szellemi munkámat kiválóan ellensúlyozza a futás - érvelt a sportágválasztás mellett Szabó István. A pilisszentiváni futó 90 kilója ellenére idén másodszor vág neki a Kékes Csúcsfutásnak. Mint mondta, szereti a kihívásokat, így nem retten meg a több mint hatszáz méteres szintkülönbségtől sem.

- Tavaly vágtál neki először a Csúcsfutásnak. Milyen élményekkel zárult a debütálásod a Kékesen?

- Rettenetesen meleg volt aznap. A rajtnál szó szerint sokkolt a közel 40 fok, és miután nem vagyok egy hosszútávfutó alkat, próbáltam felnőni a feladathoz. A két legnagyobb ellenségem a hőség és a meredek emelkedő, itt pedig mindkettőből jutott bőven. Ervin barátommal vágtunk neki a távnak, ő már néhány száz méter után ellépett, én pedig az első 8 kilométeren még egész jól bírtam a tempót. Ám arra nem számítottam legrosszabb álmomban sem, mi vár majd rám, mikor lefordulunk a főútról. Itt már rengetegen sétáltak; azzal tudtam előnyt szerezni, hogy olykor futottam egy keveset. Folyamatosan váltogattam a tempót: kis séta, kis futás. Így előztem meg sok embert, de megérte ennyit küzdeni, mert hihetetlen élmény volt feljutni a csúcsra!

- Hány kilót adhattál le, míg felértél?

- Egészen biztosan leadtam párat. Pedig folyamatosan frissítettem, nemcsak a verseny frissítőpontjait használtam ki, de még a futóövemen is vittem egy liter folyadékot. Bár nagyon megszenvedtem a távot, idén mégsem volt kérdéses a duplázás. Szeretem a kihívásokat, és a Kékes épp ilyen! Idén már jóval tudatosabban készültem a versenyre. Ervin barátommal több alkalommal is elmentünk Esztergomba vagy a Dobogókőre, hogy a szintkülönbséget minél jobban szokjuk. Télen edzőteremben, futópadon gyakoroltam, tavasztól pedig a pilisszentiváni tó körül róttam a köröket. Reggel nyűgös vagyok, a lábaim is merevek, ezért általában délután vagy este szoktam gyakorolni.

- Mit gondolsz, jobb leszel, mint tavaly?

- Mindenképpen arra törekszem, hogy a tavalyi időmet megjavítsam. Amennyiben az 1:27 körüli "egyéni csúcsot" 1:15 alá tudnám vinni, akkor nagyon elégedett leszek! Nem lesz könnyű 12 percet javítani, de bizakodó vagyok. Terveim szerint az első 8 kilométert jó tempóban 50 perc alatt teljesítem, így a maradék 3,6-ra még marad 25 percem. Véleményem szerint elégnek kell lennie!

- Kik kísérnek el a Kékes Csúcsfutásra?

- Ervin már megszokott futópartnerem, de a duó tovább bővül. A tavalyi futóidény során sikerült megfertőznöm Szikszai Zoltán barátomat, aki életében először lesz ilyen szintkülönbséges versenyen. És ez nem csak fellángolás: mind a hárman beneveztünk az őszi maratonra is!

fb share