A Jóban Rosszban sztárjai a Wizz Air Budapest Félmaratonon

A Tv2 sorozatának három színésze - Legerszki Krisztina, Kárpáti Rebeka és Bozsó Péter - trióban állnak rajthoz vasárnap a Wizz Air Budapest Félmaratonon. A váltó tagjait faggattuk.


Idén már tízedik éve fut a Tv2-n a Jóban Rosszban sorozat, mely a maga fordulatosságával - történjék is a világban bármi - esténként a magyarok sokaságát ülteti a televíziós készülékek elé. A közkedvelt szereplők közül most hárman összeálltak és trióban folytatják, legalábbis egyetlen napra, szeptember 13-án, amikor a szintén jubileumi mérföldkőhöz érkező 30. Wizz Air Budapest Félmaratont rendezik Budapesten.

Tíz év is megsüvegelendő egy sorozat életében, hát még harminc egy sportverseny szervezésében... A váltó tagjai mind másféle emberek, akiket a futás szeretete hozott össze. Pedig mindnyájan sokféle sportban jeleskedtek már, de végül mégis csak a futás bizonyult az igaz szerelemnek.

"Aikido, jazz balett, tánc után kóstoltam bele a futásba és rabul is ejtett" - mondja Legerszki Krisztina, a sorozat Pongrácz Barbarája. "Duci kislány voltam, apukámmal döntöttünk úgy, hogy hadat üzenünk a kilóknak. Kitartóak voltunk, s a súly szépen elindult lefelé, nem sok kellett hozzá, hogy beleszeressek a futásba. Elsősorban a természetet kedvelem, a Normafa, a Margitsziget mellett a Hármashatárhegyen szedem a lábaimat. Heti négy-öt alkalommal sportolok (a futás mellett a jóga is kedvenc), anélkül nem is bírnám ki."

"Magam is túltáplált voltam, amikor a futás mellett tettem le a garast. Ez a helyzet most már 16 éves korom óta tart, és futás nélkül nem is létezhetnék. Hogy a lányok szeme jobban megakadjon rajtam, mint a megszállott futottam, s a nyári szünet után szinte meg sem ismertek az iskolában, olyan jól bevált a tervem" - tette hozzá Bozsó Péter.

"Az én sportmúltam is hasonlóan gazdag, mint Krisztináé, akivel nagyon jól megértjük egymást, nemrégen együtt voltunk moziban is. Szóval a listámon a tánc, a szinkronúszás, a lovaglás után jött a futás. Pedig valamikor nem bírtam, pszichés asztmával küszködtem és emiatt én voltam a leglassúbb az osztályban. Mára sem váltam profi futóvá. Egyedül sehol sem indultam, s nem is tervezem, mert a versenyzés nem vonz. A csapatszellem viszont buzog bennem, s kíváncsi vagyok, hárman mire leszünk képesek" - említi Kárpáti Rebeka.

Krisztina sem a csúcsokat hajszolja, sokkal inkább az örömöt keresi a mozgásban és reméli, hogy a váltó hangulata igazi örömbombaként hat rá. Péter más eset, ő már 26 éve fut és versenyben már két alkalommal egyénileg is teljesítette a félmaratont. Idén erre nem is lehetett volna módja, mert egy Achilles-húzódás miatt másfél hónapos kényszerpihenőre ítélték az orvosok. Így éppen kapóra jött a váltó a rövidebb távjával.

Érdekes, hogy a hétköznapokban a magányos futást részesítik előnyben mind a hárman, de most a csapatért hajtás érzése igen erős motiváció bennük. "A szabadságot élvezem ebben az egészben, azt hogy minden csak tőlem függ" - teszi hozzá Péter. "Én pedig azt szeretem benne, hogy a futás által találkozom a valódi önmagammal, s képes vagyok letisztítani magam minden mástól és csak ketten vagyunk a futás és én" - lelkendezik Krisztina. "Én nem is a sportot érzem meg a futásban, hanem a kikapcsolódást, azt hogy van időm gondolkodni" - említi Rebeka.

fb share