Esés után aranyérem - Lajtos Márton maraton emlékei

Lajtos Márton, a Budapest Nemzetközi Maraton 1997-es győztese összesen kilenc alkalommal nevezett a megmérettetésre. A 2:22:02-es idejével az utóbbi hat versenyen szintén az aranyérmet szerezte volna meg. Emlékeit a 25. SPAR Budapest Nemzetközi Maraton kapcsán idézte fel.

-Tizenhárom évvel ezelőtt jött ki a legjobban a lépés számodra a Budapest Maratonon. Mit gondolsz, minek volt köszönhető a siker?

- Az az esztendő valóban rendkívül eredményes volt: megnyertem a bajnokságot és egy 2:22:02-es idővel a Budapest Maratonon is enyém lett az aranyérem. Esélyesnek számítottam, hiszen egy évvel korábban már én állhattam fel a dobogó második fokára, sőt 1998-ban is egy ezüsttel gazdagodtam. Az eredmény egyértelműen a céltudatos és kitartó felkészülésnek volt köszönhető, heti 12 edzésen 200-230 kilométert teljesítettem.

- Hogy sikerült a rajtod?

- A Hajógyári-szigetről rajtoltunk, és az első másodpercekben még minden rendben volt, azonban 200 méter körül egy gödörben elestem, csak később tudtam meg, hogy egy porc le is tört a lábamról. Természetesen rögtön felpattantam, és másfél kilométer után sikerült utolérnem a mezőnyt. Két nyúl vezette a bolyt, és legnagyobb ellenfelem, Sági Ferenc el is lépett velük, végül 30 kilométernél sikerült az élre állnom. Az utolsó ezreken már nem tudott újítani, nagyjából másfél perces előnnyel zártam a versenyt.

- Össze tudod számolni hány alkalommal teljesítetted a maratoni távot?

- Nagyjából 80 befejezett maratonom van, és 7-8 feladott versenyem. Sosem szerettem erőltetni a futást, már a bemelegítés esetében lehet érezni, hogy valami nem kerek. Természetesen meg szoktam adni ilyenkor is az esélyt, de tízezerig nem tudok igazán felpörögni, akkor inkább kiállok.

- A mai napig aktívan edzel és versenyzel?

- Maga a futás természetesen örök, hetente néhányszor most is lefutok néhány kilométert, azonban a versenyzés már a múlté. Korábban sorra nyertem a versenyeket, nem látom értelmét, hogy most beérjek a háromezer-négyszázadik helyen. Annak pláne nem szeretném kitenni magam, hogy nevesincs amatőrök arról beszéljenek: megelőztek. A mai mezőnyben könnyedén meg tudtam volna szerezni több alkalommal is a győzelmet az egykori időimmel. Egy nagy pechem volt, hogy Rezessy Gergely is akkor volt a csúcson, mikor én. 1998-ben például 2:19:00-val csak az ezüstig jutottam, ma pedig 2:25:00 elég a győzelemhez. Véleményem szerint abban az évben volt a legerősebb mezőny a Budapest Nemzetközi Maratonon.

- Mi a legkedvesebb emléked a versennyel kapcsolatban?

- A győzelem gondolata a mai napig örömmel tölt el, érdemes volt érte annyit küzdeni. Mikor a verseny összefoglalóját láttam a televízióban, megborzongtam. A lassítás alá Zorán: Arany és gyémánt című számát játszották be, hát az valóban szuper élmény volt.

fb share