Fábri Andrea: A futás megváltoztatta az életemet

Az idén először megrendezett BSI MaratonFüreden elért második helyezése után jövőre a FélBalaton Szupermartonon áll rajthoz Fábri Andrea. A balassagyarmati futó az első, aki benevezett erre a távra. Fél év, és jön az 5. BSI Balaton és FélBalaton Szupermaraton.

- Ugyan még hat hónap hátravan a versenyig, de gondolatban már foglalkoztat ez a kihívás?

- Természetesen! Eddig még nem változtattam a felkészülésemen, de feltehetőleg még az őszi hónapokban át kell állnom majd egy jóval hosszabb távú edzésmunkára, ezenkívül hosszútávfutó ismerőseim között is körbenézek, ki tudna a legtöbb hasznos tanáccsal ellátni.

- Mit gondolsz, milyen extra kihívásokkal kell szembenéznie egy hosszútávfutónak?

- Véleményem szerint az edzettség mellett fejben is végig ott kell lennünk egy-egy futás alkalmával, emellett pedig a kitartás és a fegyelem is rendkívül szükséges ahhoz, hogy a többször ránk törő holtpontokon túl tudjunk lendülni. Életem leghosszabb futása 6 óra 8 percnyi volt, és érzem, mennyivel több és más, mint egy átlagos maraton.

- A BSI MaratonFüreden második lettél. Miképp emlékszel vissza a versenyre?

- Szeles, hideg időben rajtoltunk el Badacsonytomajról, azonban a futás közben ez inkább előnynek számított. Én legalábbis élveztem az időjárást és az első harminc kilométert. Kifejezetten könnyedén futottam, utána azonban egyik pillanatról a másikra szakadt rám a fáradtság. Ladányi Timi, a későbbi győztes is akkor hagyott le, én pedig jócskán lemaradva, utána kullogtam be a célba. Az utolsó tízezer méter már rosszul esett, és alig maradt lendületem. Ez persze benne volt a pakliban, hiszen az volt életem második maratonja.

- Az elsőt versenyedre emlékszel még?

- 2009-ben neveztem be rá, így még élénken él bennem. Németországban voltam, ahol a helyi barátaimmal töltöttem az estét. Borozgattunk, ők pedig éppen arról meséltek, hogy másnap lesz a városban egy félmaraton. Előtte is futottam, de nem versenyszerűen, pláne nem ilyen hosszú távon, mégis belevágtam. Azt gondolom, jó döntés volt, mert megváltoztatta az életemet. Sokkal nyugodtabban végzem a munkám, jobban tudok koncentrálni, sokkal fegyelmezettebbé váltam, de az élet más területein is tapasztaltam számos pozitív változást.

- Mi motivál ebben a sportágban?

- Számomra a legnagyobb élmény a természetközeliség. Ezért is sajnálom nagyon, hogy végül lefújták az éjszakai Börzsöny-futást. A nemzeti park az állatok nyugalmára hivatkozva nem adta meg az engedélyt, pedig hatalmas dolog lett volna terepen, fejlámpával futni az éjszaka közepén. Októberben az isztambuli maraton is biztos érdekes lesz, de a csúcs a Börzsöny lett volna!



fb share